Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - KISS Z. GÉZA: A Dráva-völgy magyar-horvát etnikai csoportjai egy társadalomtörténész szemével (1664-1849)

kötelessége volt e régi uradalmaknak, mint a családfőknek. A szűkölködő jobbágyok az uradalmi „Hambár"-ból kaphattak az elöljáróság garanciája mellett kölcsön vagy (ritkábban) pénz ellenében gabonát. Valószínűleg a napóleoni háborúk gabonakonjuktúrája zavarta meg először a támogatás ősi rendjót. A mi tájunk közelében a 19. század elejét megelőzően állandó jellegű gabonapiac nem volt. Szórt adataink vannak arra, hogy a háború idején nyikorgó robotos szekerek vitték a gabonát a mohácsi kikötő uszályaira, vagy ritkábban Kanizsára. Ezek a lehetőségek viszont ad hoc jellegűek voltak, s az uradalmak, ha volt gabonafeleslegük, nem tarthatták magukat a hagyományos gyakorlat íratlan szabályaihoz, hanem piacra dobták készleteiket. Az elöljáróságok pedig félve gondoltak arra, hogy ha a tiszttartó túl sok gabonát enged a zsidónak el vitetni", majd semmi sem marad a szűkölködőknek. Nem Vajszló az egyetlen, ahol ismételten kérik: számunkra bizonyos mennyiségű gabona meghagyattassék".

94 Az eladott gabona mennyisége sehol sem volt nagy, hiszen a „Hambár"-ba bekerült mennyiségből ki kellett elégíteni az alkalmazottak szükségleteit, s gondolni kellett a hagyományos tartalékra is. A „Hambár" sokkal többet jelentett az adóztató uradalmak életében, mint egy közönséges magtár. Alatta rendszerint tekintélyes pince volt, amelyből az uradalom kocsmáit látták el borral. Ide gyűjtötték össze mind azt a terményt vagy termékeket, amelyet évenként egyszer értékesítettek. 1826. december 15-ón például a vajszlói uradalomban dobra került (kerekítve) 78 pozsonyi mérő gabona „otsu", 20 mérő „bab vagyis borsó", 2 mérő hajdina, 2 mérő köles. Az uradalom jobbágyainak jelentős kendertermelésére utal, hogy árusítottak itt 1245 font kendert, 545 font lent, 18 mérő kendert, 16 mérő lenmagot, sőt akadt 123 „kereszt vagyis kalangya" magos kender is. A felkínált 341 mérő „krumpli vagyis burgonya" e fontos növény terjedésének bizonyítéka. Lehetett itt vásárolni az eladásra felkínált 5 akó pálinkából és a „csizmadiáknak való" 5 zsák szilfakéregből is. Itt értékesítették azt az 54 darab vasabrincsos és 25 darab faabrincsos hordót is, amelyet a jobbágyok által készített dongákból és fenekekből az uradalmi pintér állított össze. A jó előre meghirdetett árverésre az egész nyugati Ormánságból érkeztek „úri emberek, papok, parasztok". Helyben a licitáció napján (december 17.) az egész városon végig dobolással híradás megtétetett, a »Hambar« kapuja előtt is a dob meg veretett...", sőt a „Lóvi Lázár árendás zsidó" kocsmájába is elszalajtották a kisbírót, hogy az ott tartózkodók se maradjanak el a fontos alkalomról. A licitáció pártatlan voltát s egyben az esemény fontosságát, az elöljáróság és a szolgabíró pecsétes írása igazolja.

95 A középkort idézte a robotgazdálkodás is. Az 1767. évi úrbérrendezés s az uradalmak belső gyakorlata alapján jelentős robotnap állt az egyes uradalmak rendelkezésére.

96 94 BML PAK.Praef.ir.1805.május 25.szn. 95 BML PAK VU. 1826.nov.29.Hirdetés. Uo.1826.dec.17.Licitatio. 96 Lakócsa esetén 69 2/4 telek után 1807 nap igás vagy 3814 nap gyalogrobottal kell számolni. Ehhez járul hosszú fuvar helyett 278, a 22 házas zsellér után 396 gyalogrobot. A különböző földekért, rétekért, faanyagokért 2825 nap gyalog robottal tartoztak a jobbágyok.