Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - KISS Z. GÉZA: A Dráva-völgy magyar-horvát etnikai csoportjai egy társadalomtörténész szemével (1664-1849)

védelmeket. Ő vigyázott a birtok népeire, de ő tett javaslatot az építkezésekre, a felesleges készletek értékesítésére is. Szükség volt azonban mellette egy ispánra (őt rusticus spanus néven emlegetik a források) - aki beszedte a járandóságokat, a robotolást irányította és az egyéni teljesítményeket adminisztrálta -, valamint egy-két erdészre és csőszre is. Ha a birtok kamarai igazgatás alá került (Vajszló, Lakócsa), akkor kibővült e kezdetleges szervezet egy-egy írnokkal és egy ügyvéddel, aki az uradalom jogi vonatkozású ügyeit intézte. Ő gyűjtötte össze a különböző kérelmeket, panaszokat, és javaslatot tett, hogy azokat közvetlenül intézzék, úriszók elé utalják, vagy magasabb fórum elé küldjék. A 19. század első felében a szomszéd földbirtokossal már ritkán akadtak határviták, de annál több jogi kórdóst vetettek fel az 1819 után meginduló vízrendezések. A feudalizmus utolsó évtizedeiben a közerkölcs, közrend és az uradalmi tulajdon védelme is sok munkát adott az ügyvédeknek.

87 Ez a viszonylag szükkörű testület saját eszközökkel történő gazdálkodás esetén a többletjövedelmet felemésztő, hatalmas állománnyá terebélyesedhet.

88 A két szervezet olyan messze volt egymástól, mint a középkori naturálgazdálkodás a modern árutermeléstől. Az etnikai csoportjaink egzisztálását megfelelő föld juttatásával biztosító, életének kereteit meghatározó öt uradalom közül csak szabályt erősítő kivételként tért a helyi valósággal nem számoló majorkodás útjára a sellyei uradalom ambiciózus ura, Batthyány Iván gróf, a későbbi külügyminiszter testvéröccse. Az ismert ormánsági és drávai horvát civilizáció azonban a másik négy uradalommal volt szinkronban. A vizek lecsapolásának (1880-ra történő) befejezéséig, sőt a modern közlekedés még későbbi megszervezéséig ezek keretei között védelmet találhatott minden archaikus maradvány. Ebben a naturális világban tevékenykedtek, törvényei szerint gondolkodtak a néppel közvetlenül érintkező vezetők is. Az ispánokat ugyan a lakócsai és a szentmártoni uradalmakban némileg kiemelte ebből a világból a 100-150 forintnyi készpénz fizetés, amelyből értékesebb iparcikkeket vásárolhattak és egyéb kiadásokat fedezhettek, de megélhetésük alapját a természetbeliek adták.

89 A hajdúk, erdőkerülők, kocsisok a tiszta búza kivételével ugyanezeket a természetbelieket kapták kisebb mennyiségben, és ezen kivűl 3-3 öl tűzifát. Őket azonban szolgálati ruhával is ellátta az uradalom. A szentmártoni hajdú és erdőkerülő például szűrdolmányt, nadrágot, mellényt (laibl), egy-egy pár új, illetve fejelt csizmát is kapott. A lakócsai erdőkerülőről azt is tudjuk, hogy fekete szűrt és kalapot, kékposztó nadrágot ós mellényt hordott. Terhes szolgálata idején uradalmi bocskort, ünnepnapon csizmát hordott.

90 Az ősidőkből maradt meg a Dráva mocsarai között a korról korra más nevet viKiss Géza:Fejezetek a vajszlói vallásalapítványi uradalom nyolc évtizedes történetéből. BH 1980. Szerk.: Szita László Pécs, 1981. 191-192.p. 88 A sellyei tiszttartó fölé igazgatót,ügyészt,aktuáriust, mellé számtartót,földmérót,fóerdészt,gazdasági katonát és hajdút rendeltek.Volt ott mindenféle szerződött iparos.seregnyi béres és többféle pásztor. 89 Fizetési jegyzékükön szerepelt:10 mérő tiszta búza,15-15 mérő kétszeres és rozs,20 mérő szemes kukorica,4 mérő hajdina,2 mérő borsó (azaz bab),18 akó bor,100font marhahús,150fontsó, 100 fej káposzta, 10 szarvasmarha és sertés tartása és 2/4 hold nyári vetés. 90 BML PAK.ir.Szentmárton.Conventiós tabella,1833. Uo. ZsSzJa. Rákóczi József lakócsai erdőkerülő járandósága.