Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Horváth J. Gyula - Tímár György: XVI. századi dikális konscripcíók Baranya megyéről (1542, 1551, 1564)
HORVÁTH J. GYULA-TIMAR GYÖRGY: XVI. századi dilcáiis konskripciók Baranya megyéről (1542, 1551, 1564) Elöljáróban néhány szó a Baranya Megyéró'l készült XVI. századi dikális konslkripci ókról. A Magyar Országos Levéltár, Magyar Kincstári Levéltárak, Magyar Kamara Archívuma, Conscriptiones portarum (E 158) c. gyűjteményben Baranya megyéről az 1542, az 1551, az 1557 és az 1564 évben készült dikális összeírásokat ó'rzik. Az összeírások levéltári jelzeteit a Rövidítések c. fejezetben találja meg az Olvasó. Betű szerinti hűséggel közöljük az 1542, 1551 és 1564 évben készült összeírásokat. Nem közöljük az 1557 évit. Az 1557. évi összeírás címe: „In connumerationem dicae per d. Paulum Pernesi facte. Anno 1557." - magyarul: „A Baranya megyei dikális összeíráshoz, amit Perneszí Pál Úr készített. Az 1557. évben." Ez az összeírás azoknak a falvaknak a nevét közli, 1. amelyek elpusztultak, 2. amelyekből nem jelentek meg (a dikátor előtt), „Nomina villarum desertarum" illetve „Nomina villarum ex quibus non compariunt" címmel. A cím szerint tehát az összeírás melléklet, amit 1557-ben kellett a baranyai dikátornak, Perneszi Pálnak benyújtani. Ha a pusztult, illetve „a meg nem jelent" falvak sorrendjét vizsgáljuk, arra a különös következtetésre jutunk, hogy ez teljesen megegyezik az 1551-es összeírás hasonló módon szereplő falvak sorrendjével. Az egyáltalán nem valószínű, hogy a török 1556-os hadjárata után semmi változás nem történt a pusztult illetve „meg nem jelent" falvak sorában. Maga Horváth Márk, aki az 1556-os ostromkor megvédelmezte Szigetvárt, irja, hogy a föld Szigetvár körül 3-4 mérföldre mind elpusztult. 1 Tehát egészen biztos, hogy a dikátor egyszerűen kimásolta az 1551-es összeírásból az őt érdeklő falvakat. Az összeiróknak nem mindig kellett új összeírást készíteni az adózó portákról, csupán arra utasítják őket, hogy a változásokat jelezzék. Az 1550. évi országgyűlés elrendeli, hogy a megyei adószedők helyett az alispánok foganatosítsák az összeírást és adó végrehajtását. (1550:22.tc) Továbbá előírja, hogy az időközben történt változásokról az alispánok tüzetes vizsgálatot tartsanak és ne a falusi bírók esküje alapján írják össze a portákat, hanem egyik szolgabíró szálljon ki a helyszínre és egy megyei esküdttel vizsgálja felül a változó-* sokat. (1550.22. és 23.tc.) Arról is intézkedik a törvény, hogy a törökkel szomszédos falvakból az Összeíró rendelje a falusi bírót és két polgárt a nemesi