Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Horváth J. Gyula - Tímár György: XVI. századi dikális konscripcíók Baranya megyéről (1542, 1551, 1564)

szék színhelyére és azoknak esküje alapján írják Össze a portákat. (1550:24.tc.) Ugyanez a paragrafus írja azt is elő, hogy a töröknek adózó jobbágyok a fele rovatalt fizessék. Igy született meg tehát az 1551-es összeírás, amelyet a közölt okmányok között talál meg az Olvasó. A „non compariunt" (nem jelentek meg) kifejezés tehát arra utal, hogy egyes községekből, amelyeket az adószedő berendelt, már többen nem tudtak (vagy nem akartak) a dikátor előtt megjelenni, hogy a magyar hatóságoknak jelentést tegyenek. Ezt másolta le az 1551-es összeírásból, 1557-ben Perneszi. Perneszi dikátor nem volt jó viszonyban Szigetvár akkori kapitányával Horváth Márkkal, aki mindenképpen akadályozta működését, sőt be is záratta.

2 Perneszi dikátornak nem állott semmi más hivatalos adat rendelkezésére mint az 1551-es Összeírás, kénytelen adatait ebből meríteni. Ezt az összeírást tehát nem közöljük, mert semmi új adatot nem tartalmaz. Ha az írásmódban valami eltérés mutatkozik a két összeírás között, azt a Helységnévmutatóban közöljük. Az 15Ó4. évi konskripcióról két másolat îs megmaradt. Az egyik, az OL. E 158, 64. kötet fol.782-790-on fellelhető másolat címe: „Exemplum regesti Connumerationis Comitatuum Baronya et Tholna. Anni 1564." - vagyis: „A Baranya és Tolna megyei összeírás egy példánya. Az 1564. évben." A másik másolat ugyan e helyen, fol.793-802-n található. Ezt mint az okirat bevezető sorai meg is mondják, a leleszi konvent Henyei Miklós örököseinek kérésére és érdekében a leleszi hites hely eredeti példányáról készítette. A dátum 1613. Az 1564. évi két konskripció két másolata közül e másodikat közöljük teljes anyagában. Azért esett választásunk erre a másolatra, mert ez bővebb információkat nyújt a birtokosokról. Tehát az 1564b-t közöljük, ezzel szemben a porták számát az 1564a-ból vettük, az ott alkalmazott arab számjegyekkel irva. A leleszi másolat portaszámai római számokkal vannak írva. A másoló azonban nem fordított gondot arra, hogy az egész és a fél porták között különbséget tegyen. A Henyei örökösök számára ez nyilván nem is volt fontos. A helységek és a családok nevének Írásmódjában helyenként különbség található a két példány között. Az eltérő írásmódot a helységnévmutatóban közöl jük. Az 1542-es összeírás eddig sem volt ismeretlen a kutatók előtt, abból sok szerző idéz, de eddig ennek anyagát még nem adták ki. Egy kísérletről tudunk csupán, Baán Kálmán adta ki Baranya megye egytelkes nemeseinek névsorát az 1542-es összeírás szerint.

3 Az 1551-es és az 1564-es összeírás anyaga azonban - tudomásunk szerint jórészt ismeretlen, inkább csak a szaktudósok idézeteiben lelhet rá az Olvasó. Ezeknek az összeírásoknak az összehasonlítása viszont nagyon tanulságos. Végig^ kisérhetjük belőle a mind kisebbre zsugorodó Baranya pusztulását, a birtokos osztály kicserélődését, az egytelkes nemesek eltűnését, a porták számának tragikus apadását. De végigkísérhetjük a XVI. század sok ellentmondással terhes életét és a polgárháborúban és a török dúlásban pusztuló jobbágyság tragikus sorsát is. Végigkísérhetjük azt a rendkívül érdekes folyamatot, hogy miként szűnt meg a rendi vármegye hatalma a megye fölött és lett a megye lassankint teljesen a várak ellátási körzete. Erről a folyamatról irt tanulmányt Ruzsás Lajos.

4 Azt állítja, hogy a kamara, mivel a magyar védelmi vonal várainak fenn-