Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szita László: A pécsi szociáldemokrata párt és szakszervezeti mozgalom újjászervezése a szerb megszállás és az ellenforradalmi rendszer bevonulása utáni időszakban
A Munkás szerkesztője mellé Kozma bizalmi emberét elfogadták. Kozma végül két tisztviselőt nevezett meg, akik minden kérdésben helyettesi tették őt. A szakszervezeti vezetők elfogadták e bábáskodást és együttműködtek a helyi államhatalom két beépített emberével. Megelégedéssel jelenthette Kozma Miklós a miniszterelnöknek, hogy „az a mód, ahogy a szakszervezeti ügyek és a baranyai munkásügyek kezeltetnek, mindenben biztosítékot jelentenek a nemzeti irány számára..." Másutt kijelentette: „Végeredményben megállapíthatom, hogy a baranyai munkáskérdés kezelésének... módja beválni látszik, s folytatandó lenne... " 38 A pécsi szociáldemokrata szakszervezetek talpraállását megnehezítette az a tény, hogy a bányamunkásokat sikerült a mozgalomtól rendőri intézkedéssel egy időre távol tartani. Továbbá, külön engedély nélkül a szociáldemokrata központ küldöttei sem jelenhettek meg Pécsett. A keresztényszocialista szervezetek budapesti képviselői viszont könnyen jutottak ezekhez az engedélyekhez. 3 " A jobboldali szakszervezeti vezetés csődje, a passzív ellenállás A katonai kormánybiztosság megszűnte után a polgári igazgatás mellett kiépült kerületi rendőrkapitányság, a politikai nyomozó testület, a kerületi csendőrkapitányság a legkisebb mozgalmat is megakadályozta. Gosztonyi főispán kormánybiztos augusztus 31-én kelt általános tájékoztatója valamennyi vállalat és intézmény vezetője részére újra meghatározta a munkásmozgalom ellen követhető politikát. Mint minden nyilatkozat, proklamáció, e tájékoztató is abból indult ki, hogy Baranya megyében és Pécsett is, valamint a Mecsek vidéki bányák területén „...alkalmazandó politikában enyhébb módszereket kell követni. Olyan helyzetet, modus vivendit kell teremteni, amely meghozza keresztény szellemben a társadalmi békét. Ennek a biztosítékait a nemzeti hadsereg fegyverei jelentik. A nemzeti érdek belső védelmét praktice biztosítottnak véljük a csendőrségnek Pécsett ideiglenesen történt felállításával, továbbá Pécsbányán a rendőri kirendeltség megerősítésével.. . a felbujtók ellen a törvény szigorával kell eljárni... A legcélravezetőbbnek azt tartanánk, hogy mindazokat, akik a nyugodt termelést, a társadalmi békét, a keresztény szellemű irányzatot, bármilyen módon akadályozzák - különösen ha politikai szervezkedéssel, vagy a körül kifejtendő tevékenységgel -, azokat a legtapintatosabb módon olyan körülmények közé állítanánk, hogy e területről eltávozni kényszerüljenek. Ami azt jelentené, hogy talajuktól elszakadva, másutt nem tudnának nemzetrontó munkájukkal gyors sikert elérni...' Hosszú időn keresztül ezek a módszerek határozták meg a rendőri intézkedések mellett a közigazgatási hatóságokkal együttműködő bányaigazgatóság, ipari vállalatok stb. vezetőinek magatartását. 1921. augusztus 25 - 1922. január között a bányaigazgatóság és Pécs városában működő ipari vállalatok 247 munkást bocsájtottak el „zömében fiatal munkásokat, akiknek magatartása a békére és az építésre törekvő céloknak nem felelt meg." . A munkásmozgalomra nehezedő hatósági nyomáson tul, (az előbbiekben részletesen dokumentált módon) a mozgalom vezetését a legkörmönfontabb módon, egy értéktelen csoport kezébe juttatták. Ennek ellenére a bányamunkások és a pécsi ipari munkásság jelentékeny része kitartott a szocialista mozgalom mellett. Nem volt mód arra, hogy ennek látványos módon ielét adja, de adatok
