Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szita László: A pécsi szociáldemokrata párt és szakszervezeti mozgalom újjászervezése a szerb megszállás és az ellenforradalmi rendszer bevonulása utáni időszakban

rávilágítanak a vezetőség ellen növekvő hangulatra, s a megyére ís kiterjedő, ellenforradalmi rendszer elleni megnyilatkozásokra. Már augusztus 28-án a rendőrkapitány nyomozást indított a nemzeti hadsereg, a kormánybiztos plakátjainak rongálói el len.

43 Flórián Frigyes mecsekszabolcsi vájárt félévi börtönre ítélték, mert társaival szeptember elején a „nemzeti hadsereg bevonulásáról és az emigrációról vitázott..." Kijelentéseiben elitélte azokat, akik behódoltak az uj rendszernek. Pásztor Imre szabolcsbányatelepi vájárt szeptemberben gyorsított eljárással ítélték el, mert a rendszert bíráló feliratokkal küldte a felszínre a csilléket.

42 Baumann Emil pécsi polgári országgyűlési képviselő (akit mint pártonkivül

it a pécsi pótválasztásokon 1921ben a szociáldemokrata munkásság is támogatott), 1922. januárjában elmondott interpellációjában rámutatott, hogy Pécsett az ügyészségen 30-40 főt tartanak fogva augusztus 20. óta, és naponta vannak ujabb letartóztatások.

43 A Dunántúl 1922. január 8-án beszámolt arról, hogy az igazságügyi minisztérium főügyészhelyettese Bezzegh-Huszegh Miklós a börtönben lévő s 1921. augusztus 22. után politikai cselekményekért elitélt munkások közül 60 fogoly ügyét megvizsgálta és az amnesztia rendelet alapján szabadon bocsajtotta.

44

A rendőrkapitánynak az 1921. augusztus 22. - 1922. január 31. közötti időszakban a „közbiztonság helyzetéről készített jelentése szerint öt esetben történt kormányzó-sértés és 104 esetben kellett hatóság elleni izgatás ügyében eljárni.

45 1922 januárjában tartóztatták le Kovács Ferencet, a Baranyai Szocialista Ifjúmunkás Szövetség egykori vezetőjét, aki illegális munkát fejtett ki.

46 A főispán és kormánybiztos tájékoztatója utalt arra, hogy bár a ...„főexponensek kiszöktek az országból, feltételezésen tul, biztos információk állnak rendelkezésre, hogy titf kos megbízottaik ugy a bányavidéken, mint helyben, tovább fognak működni. 47 Az év végén és különösen 1922 elején a fokozódó gazdasági nehézségek hatása alatt, valamint a szakszervezeti vezetőség tehetetlen vezetése miatt az elégedetlenség fokozódott. A Munkás 1922 januárban a megismétlődő internálások ás letartóztatások miatt általánosan inteni kénytelen a munkásságot, hangsúlyozva: türelmesen intjük a jogosan türelmetlen szociáldemokrata munkásságot, hogy a vezetőség nem fogja födözni sem a végrehajtók, sem a kormány esetleges rosszindulatát..."

48 A jobboldali vezetőség pozícióját két tényező alapjaiban renditette meg. 1921 október és decemberében nem hozta meg a várt sikert a helyi csoportok szervezése. A munkásság látva a Koller-Weiser-féle vezetés paktálását, távolmaradt a helyi csoportoktól. A vezetés ígéreteit nem tudta teljesíteni. Az internálások és letartóztatások nem szűntek. Az emigrációba kényszerült pécsi munkások és bányászok közül a hazatérést nagyon kevés személynek segítették elő. A visszatérők közül sokat letartóztattak. A helyi csoportokban és szakszervezeti bizottságban a hatósági gyámkodás olyan fokú volt, hogy igen sokan kiléptek a szervezetekből. Kozma távozásával sem változott meg a helyzet. A szakszervezeti vezetőséget az elkötelezettségek miatt súlyos, most már mind erősebben kompromittáló elszigeteltség fenyegette. Az élelmezési munkások, a földmunkások, ácsmunkások, cipészek, vas- és fémmunkások, építőmunkások kőműves szakcsoportja, a szabómunkások és munkásnők helyi csoportja, keramikai munkások helyi csoport*ja, famunkások, óra és aranyműves szakcsoport tagsága nem hajlandó tagdíjat