Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szita László: A pécsi szociáldemokrata párt és szakszervezeti mozgalom újjászervezése a szerb megszállás és az ellenforradalmi rendszer bevonulása utáni időszakban

Szeptember 5-én sor került, a bányamunkásokat kivéve, valamennyi szak­mában a helyi csoportok vezetőségének kijelölésére. Ugyanekkor sor került a „munkás intéző bizottság" megválasztására Ís, amely tulajdonképpen a szakszer­vezeti bizottság funkcióját látta el. E vezetőségek teljesen behódoltak, a kor­mányzat helyi elképzelését szolgálták. Kozma 1921. szeptember 6-án a minisz­teri sajtóosztályához küldött táviratában megelégedéssel állapíthatta meg, hogy a szakcsoportok vezetőségei és a szakszervezeti bizottság vezetői „akceptálták, hogy általam tetszés szerint kiválasztott nem munkás megbízottam minden dol­gukba betekinthet. Ugyanígy kívánom 8-án a bányamunkások helyi csoportjait is megalakítani... 1132 Az uj vezetőség tevékenységének „központi vezérgondolatává" tette a múlt­tal való minden közösség megszakítását. 1921. szeptember 28-án jelenhetett meg újra a Munkás. 33 „Uj, uj vizekre" c. vezércikkében megismétli azokat a nyilatkozatokat, amelyeket a szakszervezet vezetői augusztus 25-én Soós Károly és Kiszely Gyula előtt tettek. 34 A Munkás hízelgő szolga módján állapította meg: „Kérges tenyerüket baráti kéz szorítja meg" és megvalósul „az egyenlő elbánás elve, a munkásság szervezetének irányában. Többet ennél nem is ké­rünk..." 3 5 1921. október ó-án a Pécsre látogató Horthy eló'tt a szociáldemokrata szak­szervezetek nevében Koller tisztelgett és kifejezte „a szociáldemokrata pécsi munkásságnak a magyar állameszméhez való ragaszkodását..." Október 23-án a belügyminiszternél megjelent küldöttség nevében Koller: a „nemzeti hűségük iránti tenu jelét, az ország újjáépítésében való részvételt 11 hangsúlyozta, előterjesztve egyben azokat a kéréseket, amelyek a pécsi mun­kásságot foglalkoztatják. Ezek a következők: A bosszút akadályozzák meg. Engedjék felvenni a kapcsolatot az országos vezetőséggel. A pánikban elmene­kültek visszatérését engedélyezzék. A szociáldemokrata szervezet maga akar elégtételt szolgáltatni minden sérelemért. Ráday ígéretet tett, hogy a kérést továbbítja majd Bethlen miniszterelnöknek. Válasza azonban sejttette a munkás­küldöttség előtt, hogy a kérelmüket aligha veszi pártfogásba. Ráday ugyanis kijelentette előttük azt is, hogy „az ügyeket szanálni kell, a munkások nem kívánják, hogy akik bűnösök, azokat ne érje utol a büntetés.. . a munkásság­nak meg kell érteni, hogy a bűnösöket át kell adni az igazságszolgáltatásnak, mert nem kívánható, hogy ugyan olyan elbírálás alá essenek azok, akik a meg­szállás alatt hazafiasságuk miatt szenvedtek, mint azok, akik ellen eljárás volt vagy van folyamatban...' 136 Összegezve 1921. augusztus 19. és az október közepéig terjedő időben a szociáldemokrata szakszervezeti vezetőség tevékenységét, megállapíthatjuk, hogy a Kozmával kötött megállapodásokat betartva, a mozgalom leszerelését szolgál­ták. A szakszervezet működésének jellemzésére 1921. október 13. után Pécsről távozó Kozma összefoglaló emlékeztetőt készített. 37 Ebből kiderül, hogy a ka­posvári megállapodások idején tett ellenvetésekhez sem ragaszkodtak a szakszer­vezet vezetői. Mindenben Kozma döntésének vetették alá magukat. Garantál­ták a többtermelést, minden munkabér körüli vitában lemondtak előre a sztráj­kokról, amerikázásról és hajlandók voltak akár Kozma, akár a rendőrkapitányság döntésének alávetni magukat. Mind külföld felé, mind pedig a hazai közvéle­mány előtt publikálták, hogy a fehérterrorról szóló hírek valótlanok.

Next

/
Thumbnails
Contents