Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A városi rendőrség államosítása és a törvényhatósági jogú városok elsőfokú közigazgatási hatósága

magyar rendőrség államosítása mellett foglalt állást.

6 A városok fejlesztéséről szóló 1912. évi' LVII.tc. 30.§-a pedig egyenesen utasította a belügyminisztert, hogy — miután e törvény hatályba lép — két éven belül gondoskodjék az egész magyar rendőrség államosításáról, illetve az ezzel kapcsolatos törvényjavaslat előkészítéséről és az országgyűléshez való benyújtásáról. A kormányzat azonban a rendőrség államosítását az első világháború kitörését megelőzőleg nem tudta megvalósítani, mert ezt a rendkívül nehéz pénzügyi-gazdasági helyzet, majd pedig a háború kitörése megakadályozta. Az állami rendőrség megszervezéséről szóló törvényjavaslatot az első világháború vége felé a Wekerle-kormány elkészítette, de csak az országgyűlés pénzügyi bizottsága foglalkozott vele, maga a képviselőház már nem tárgyalhatta le, mert a forradalom küszöbén a Wekerle-kormányt megdöntötték a történelmi események. A vidéki rendőrség államosításának a gondolata tehát nem ment feledésbe az első világháború évei alatt sem, sot mivel a polgári rendszer belső gyengesége egyre inkább nyilvánvalóvá lett, mind jobban szükségesnek látszott az állami rendőrség megszervezése az egész országra kiterjedően. Az első világháború utolsó éveiben, 1918. első hónapjában a belügyminiszter körrendeletet adott ki a magyar városokhoz a rendőrség államosítására vonatkozó adatgyűjtéssel kapcsolatban. Az adatgyűjtés kiterjedt a városi rendőrség összes járandóságaira, ezen belül külön a személyi és külön a dologi járandóságok kimutatására. De magában foglalta a városi rendőrség elhelyezésére, helyiségére, az őrszemélyzet felszerelésére, ruházatára, fegyverzetére, a laktanyai helyiségek berendezésére, bútorzatára vontakozó adatokat is. Később, az év közepén az adatgyűjtéssel kapcsolatban ujabb körrendeletet adott ki a belügyminiszter. Ebben közölte, hogy amennyiben a közeli jövőben megtörténik a városi rendőrség államosítása, az állam átveszi a városi rendőrség használatában lévő összes ingóságokat, igy pl. a laktanyák, az irodák, az őrszobák berendezéseit, a rendőrség fegyverzetét, ruházatát, mégpedig nemcsak a használatban levőket, hanem amelyeket raktárban őriznek a városok. A belügyminiszter elrendelte, hogy mindezekről a tárgyakról leltárt kell készíteni. Utalt a rendelet arra is, hogy a leltárban szerepelő tárgyakkal a városoknak pontosan el kell számolni, a leltári tárgyakból semmit el nem lehet vonni.

7 A belügyminiszteri körrendeletre a városok Összegyűjtötték a rendőrségre vonatkozó adatokat. A számvevőség jelentése szerint Pécs város költségvetésében 357348 korona volt felvéve a városi rendőrség személyi és dologi kiadásaira. Ebből azonban le kellett vonni a mezőőrökre eső 31 448 koronát, mivel ezek a rendőrség államosítása után is a városokszolgálatában maradtak. A rendőrségi adatgyűjtéssel kapcsolatos belügyminiszteri rendeletre vonatkozó alapjelentéshez a pécsi polgármester három kimutatást mellékelt. Egyet a város 1917. évi költségvetésében előirányzott rendőrségi személyi járandóságokról egyet a költségvetésbe felvett rendőrségi dologi kiadásokról, egyet pedig a rendőrség elhelyezéséről és az elhelyezésre szolgáló helyiségekről. Az őrszemélyzet felszerelésére vonatkozóan egyúttal jelentette a polgármester, hogy van revolvere, hosszú kardja, el van látva köpennyel, 2 zubonnyal, 2 nadrággal, csizmával, cipővel, sapkával, kucsmával, vízhatlan posztó köpenynyel, karszalaggal. Van az őrszemélyzetnek továbbá ágya, ágyneműje, zárható szekrénye. Ezekből a felszerelési tárgyakból azonban Pécs városnak raktára