Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A városi rendőrség államosítása és a törvényhatósági jogú városok elsőfokú közigazgatási hatósága

nincsen, hanem az évenkénti szükségletre előirányzott összeget költségvetésébe veszi fel és év közben esetről-esetre szerzi be. Amikor a belügyminiszter az adatgyűjtő kérdőiveket 1918-ban kibocsátotta, érdekes a megemlítésre, hogy még ebben az ídó'ben is akadtak törvényhatósági joggal felruházott városok, amelyek szembehelyezkedtek a vidéki rendőrség ál­lamosításának a gondolatával. Különösen Debrecen és Kecskemét thj. városok közgyűlése foglalt el ilyen álláspontot. 8 Kecskemét város törvényhatósági bizottsága a városi rendőrség további fenn­tartása érdekében hozott határozatát azzal küldte meg Pécsre, hogy a város közgyűlése itt is csatlakozzék a kecskemétiek döntéséhez és hasonló határroza­tát terjessze fel a képviselőházhoz és a kormányhoz.A kecskeméti törvényható­sági bizottsági határozatból azonban kitűnik, hogy nem Kecskemétről indult kî eza rendőrség államositásával szembehelyezkedő állásfoglalás, hanem Debrecen város törvényhatósági bizottsága hozta meg először ilyen értelmű határozatát és küldte meg Kecskemét városnak, ahol a közgyűlés 56 szavazattal 18 ellenében el is fogadta. A kecskeméti törvényhatósági bizottság azonban ennek ellenére óvatosságból leszögezte, hogy ha mégis megszervezné a kormány az állami rend­őrséget, feltétlenül igényt tart egy vidéki kerületi rendőrfőkapitányság ottani elhelyezésére . 9 Pécs város nem helyezkedett szembe a vidéki állami rendőrség felállításnak az elvével. Debrecen és Kecskemét városok az önkormányzati jog lényeges csor­bítását látták a városi rendőrség államosításában. Féltek attól, hogy egy centrális rendőri hatalommal a Habsburg uralkodó könnyebben rendelkezik, felhasználhat­ja katonai célra és ezáltal jobban veszélyeztetheti a nemzeti függetlenséget. Tehát a debreceni és a kecskeméti városi törvényhatósági bizottságok ezen ál­lásfoglalása meg abban az időben történt, amikor a kormány csak adatokat gyűj­tött a városi rendőrség államosításához. Még inkább előrehaladt az állami rendőrség megszervezésének a gondolata az őszirózsás forradalom után. Ez egyelőre csak abban nyilvánult meg, hogy a kormány a vidéki rendőrség fizetését felemelte és ezáltal közelebb hozta a fővárosi állami rendőrség fizetéséhez. A Népköztársaság kormánya 1918. december 18-án tartott minisztertanácsi ülésén felhatalmazta a belügyminisztert, hogy a vidéki rendőrség tagjai részé­re folyósítson olyan magas fizetést-és egyéb illetményt, amely olyan összegű legyen, mint amennyi a budapesti állami rendőrségnél hasonló alkalmazásban lévő személyek fizetésének 90, illetve 80%-a. Az őrszeméylzet tagjai, az al­tisztek, a rendőrbiztosok és hivatali tisztek kapták a hasonló beosztású buda­pestiek illetményeinek 90 %-át, a VII-VIII. fizetési osztályba sorozott tisztvi­selők pedig a hasonló budapestiek fizetésének 80 %-át. Ezzel a rendelkezéssel a fizetésen kivül a vidéki rendőrség tagjainak a háborús segélye is rendeződött, mert ezt is a belügyminisztérium folyósította és igy nem kellett őket felvenni a következő évi városi kimutatásba. A városi rendőrség felemelt fizetésére és egyéb illetményeire szükséges pénz­összegeket a belügyminiszter utalványozta. Ezt az állami 'kiegészítést egyelőre

Next

/
Thumbnails
Contents