Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A városi rendőrség államosítása és a törvényhatósági jogú városok elsőfokú közigazgatási hatósága

tányságnak felügyelni a hivatalos, valamint az engedélyezett magánjellegű hirdetmények kifüggesztésére és sértetlenségére. A rendőrkapitányság keretén belül működött a rendőri büntetőbíróság, amelynek hatáskörébe tartoztak az összes szabálysértési ügyek. Az ide bejelentett és itt tárgyalt ügyekről a rendőrkapitányságon pontos kimutatást vezettek, amelyek hiteles másolatát havonként be kellett terjeszteni a városi fanácshoz. A kihágási pénzekről is külön naplót vezettek, amelyet negyedévenként be kellett mutatni a városi tanácsnak.

4 Általában a thj. városi rendőrkapitányok azokat a feladatokat végezték, amelyeket az országgyűlési törvénycikkek, a miniszteri rendeletek és a saját városi szabályrendeletek a hatáskörébe utaltak. Tulajdonképpen a törvényhatósági bizottság, a tanács és a polgármester végrehajtási közege volt. A városi tanács egyes ügyosztályaitól való elkülönülésre utal, hogy a kapitánvi hivatalnak tel jesen külön adminisztrációja volt, mig az ügyosztályok iratait a tanács központi iktatójában iktatták, központi irattárában Őrizték. A kapitánysághoz címzett beadványokat, megkereséseket, működési körébe vágó rendeleteket viszont önálló iktatókönybe vezették be.Az adminisztrációs munka végzésére alkalmazottai közül ikt nyilvántartó, kiadó, irattáros és irnok (később gépíró állt rendelkezésre. Az előadói munkakört a rendőrkapitányok és rendőrforgalmazók végezték. A hivatali személyzet között a feladatok ugy voltak elosztva, hogy az alkalmazottak el tudják látni a rendőroktatói, rendőrbiztosi, rendőri bünfetőbirói, hegybizfosi és piacbiztosi feladatokat is. A rendőrkapitányság őrszemélyzetéből kerültek ki azok az egyének, akik a szoros értelemben vett rendőri teendőkön kivül végezték tűzoltói, mezőrendőri és hegypásztori feladatokat is. A kapitányság egyéb személyzetéhez sorolták a börtönőrt, a dobost, a toronyőrőket, a fertőtlenítőket, sőt a temetőőrőket sírásókat is. A városi rendőrkapitányságok személyzeti összetétele tehát arra utal, hogy igen jelentős alsófoku közigazgatási teendőket is végeztek.

5 A thj. városok közül többen azért is ragaszkodtak saját városi rendőrségükhöz, mert ebben a nemzeti függetlenség védelmét és támaszát látták. A századforduló után azonban a kormánykörökben olyan vélemény alakult ki, hogy a városi rendőrségi szervezetnél biztosabb támasz lehet a kormányhatalomnak az állami rendőrség. Az államosított rendőrség egyrészt biztosabb támogatást nyújtott a polgári társadalmi rendszernek az egyre fokozódó munkásmozgalommal szemben, másrészt pedig már tapasztalattal is rendelkezett a kormányzat az állami rendőrségről, hiszen a székesfővárosi rendőrséget még 1873-ban államosították, miután az 1872:XXXVI. tc. kimondta a budapesti fővárosi rendőrség ál lamositását. Miután a vidéki városok rendőrsége előtt is követendő példakép lett az államosított fővárosi rendőrség, közel félévszázadon keresztül a vidéki rendőrség is arra törekedett, hogy eljusson az államosításig. Az egész rendőrség államosítása mellett szólt az is, hogy az egyes városok rendőrsége között nem volt meg a teljes egyöntetűség, az egymástól való elszigeteltség jellemezte őket, ezért a vidéki rendőrség nyomozó munkáját a hiányosság, a lassúság és az eredménytelenség jellemezte. A polgármesterek 1886. évi országos megbeszélésen is felvetették a vidéki rendőrség államosítását

. Az 1891. évi márciusi törvényjavaslat szintén az egész