Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A városi rendőrség államosítása és a törvényhatósági jogú városok elsőfokú közigazgatási hatósága

őrkapitány adta ki a bizonyítványt arról, hogy a segédvizsgára készülő' tanonc a tanoncidejét letöltötte. Ugyancsak itt állították ki a segédek részére a mun­kakönyveket, amelyekró'l a városi rendőrkapitányságon pontos lajstromot vezet­tek. 3 Ha iparos segédet alkalmazott a munkaadó, záros határidó'n belül ezt be kellett jelentenie a városi rendó'rkapitányságon. Ha a segéd munkakönyve elve­szett, vagy betelt, részére a kapitányság állított ki uj munkakönyvet. Ugyan­csak be kellett jelenteni az elsó'foku iparhatósághoz azt is, ha a segéd a mun­kából kilépett. A segéd munkaviszonyában történt minden változást a rendó'rkapitányság mint elsó'foku iparhatóság igazolt. A thj. városok kapitányi hivatala a segédekről is pon­tos lajstromot vezetett. Az ipartörvény szerint a segédekre vonatkozó rendelkezések érvényesek vol­tak a gyárimunkásokra is. A munkásokról a gyárosnak pontos jegyzéket kellett vezetnie, amelyet a rendó'rkapitányság bármikor ellenó'rizhetett. E jegyzékben fel kellett tüntetni a munkások pontos adatait és bérezését. A gyárban a munkáltatónak ki kellett függeszteni a munkarendet, amelyet eló'zó'leg a rendó'rkapitányság, mint elsőfokú ipari hatóság láttamozott. A gyára­kat kiküldötte utján negyedévenként ellenőriztetnie kellett és erről részletes je­lentést kellett küldenie az ipar- és kereskedelemügyi miniszterhez, főt a jelen­tések tartalmát évenként egyszer nyilvánosságra is hozták. A rendőrkapitányság, mint elsőfokú iparihatóság fontos szerepet töltött be az uj ipartestületek megalakításában, vagy a már működő ipartestületek ellen­őrzésében. Az ipartestületek alapszabály szerinti működését ugy ellenőrizte, hogy állandó biztost küldött ki az ipartestületekhez. Az iparosok és segédek közötti vitás ügyek elintézésére az elsó'foku iparhatóságnak kellett megalakíta­ni a békéltető bizottságot, amelynek döntését szükséges esetén az iparhatóság hajtotta végre. Ha az ipartestületek vezetőségét valamilyen szabálytalanság mi­att a minisztérium felemelte, az uj vezetőség megválasztásáig az ipartestületi elöljárósági feladatokat a rendőrkapitányság, mint iparhatóság látta el. A városi rendőrkapitányságon vezették az ipariqistromot, amelyben nyilván­tartották az ipar- és telepengedélyeket, valamint az ezekben történt változá­sokat. A városi rendőrkapitányság által hozott határozatok ellen a thj. városi ta­nácshoz, mint másodfokú iparhatósághoz lehetett fellebbezni. Amint már u tal­tunk rá, ezek tárgyalásában és az ezekkel kapcsolatos határozatok meghozata­lában azonban a rendőrkapitány nem vehetett részt, bár egyébként tagja volt a városi tanácsnak. Mindezeken kivül még sok apróbb rendészeti és elsőfokú közigazgatási te­endői voltak a thj. városi rendőrkapitánynak. A szoros értelemben vett rendő­ri teendőkön kivül ellátott olyan alsófoku közigazgatási feladatokat is, amit egyébként a megyei törvényhatóság területén a községi elöljáróságok és a já­rási főszolgabiróságok végezték. Átvitt értelemben tehát a thj. városok rend­őrkapitányságai a városok „községházai" és „főszolgabírói hivatalai" is voltak. Kisebb feladatai közé tartozott a thj. városi rendőrkapitányságnak, hogy felügyelt a vasárnapi munkaszünet megtartásara, a rendőri alkalmazottak ruhá­zatára és fegyverzetére. De a rendőrkapitányságon intézték az erkölcsi, sze­génységi és vagyoni bizonyítványok kiadását is. Kötelessége volt a rendőrkapi-

Next

/
Thumbnails
Contents