Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A városi rendőrség államosítása és a törvényhatósági jogú városok elsőfokú közigazgatási hatósága
őrkapitány adta ki a bizonyítványt arról, hogy a segédvizsgára készülő' tanonc a tanoncidejét letöltötte. Ugyancsak itt állították ki a segédek részére a munkakönyveket, amelyekró'l a városi rendőrkapitányságon pontos lajstromot vezettek. 3 Ha iparos segédet alkalmazott a munkaadó, záros határidó'n belül ezt be kellett jelentenie a városi rendó'rkapitányságon. Ha a segéd munkakönyve elveszett, vagy betelt, részére a kapitányság állított ki uj munkakönyvet. Ugyancsak be kellett jelenteni az elsó'foku iparhatósághoz azt is, ha a segéd a munkából kilépett. A segéd munkaviszonyában történt minden változást a rendó'rkapitányság mint elsó'foku iparhatóság igazolt. A thj. városok kapitányi hivatala a segédekről is pontos lajstromot vezetett. Az ipartörvény szerint a segédekre vonatkozó rendelkezések érvényesek voltak a gyárimunkásokra is. A munkásokról a gyárosnak pontos jegyzéket kellett vezetnie, amelyet a rendó'rkapitányság bármikor ellenó'rizhetett. E jegyzékben fel kellett tüntetni a munkások pontos adatait és bérezését. A gyárban a munkáltatónak ki kellett függeszteni a munkarendet, amelyet eló'zó'leg a rendó'rkapitányság, mint elsőfokú ipari hatóság láttamozott. A gyárakat kiküldötte utján negyedévenként ellenőriztetnie kellett és erről részletes jelentést kellett küldenie az ipar- és kereskedelemügyi miniszterhez, főt a jelentések tartalmát évenként egyszer nyilvánosságra is hozták. A rendőrkapitányság, mint elsőfokú iparihatóság fontos szerepet töltött be az uj ipartestületek megalakításában, vagy a már működő ipartestületek ellenőrzésében. Az ipartestületek alapszabály szerinti működését ugy ellenőrizte, hogy állandó biztost küldött ki az ipartestületekhez. Az iparosok és segédek közötti vitás ügyek elintézésére az elsó'foku iparhatóságnak kellett megalakítani a békéltető bizottságot, amelynek döntését szükséges esetén az iparhatóság hajtotta végre. Ha az ipartestületek vezetőségét valamilyen szabálytalanság miatt a minisztérium felemelte, az uj vezetőség megválasztásáig az ipartestületi elöljárósági feladatokat a rendőrkapitányság, mint iparhatóság látta el. A városi rendőrkapitányságon vezették az ipariqistromot, amelyben nyilvántartották az ipar- és telepengedélyeket, valamint az ezekben történt változásokat. A városi rendőrkapitányság által hozott határozatok ellen a thj. városi tanácshoz, mint másodfokú iparhatósághoz lehetett fellebbezni. Amint már u taltunk rá, ezek tárgyalásában és az ezekkel kapcsolatos határozatok meghozatalában azonban a rendőrkapitány nem vehetett részt, bár egyébként tagja volt a városi tanácsnak. Mindezeken kivül még sok apróbb rendészeti és elsőfokú közigazgatási teendői voltak a thj. városi rendőrkapitánynak. A szoros értelemben vett rendőri teendőkön kivül ellátott olyan alsófoku közigazgatási feladatokat is, amit egyébként a megyei törvényhatóság területén a községi elöljáróságok és a járási főszolgabiróságok végezték. Átvitt értelemben tehát a thj. városok rendőrkapitányságai a városok „községházai" és „főszolgabírói hivatalai" is voltak. Kisebb feladatai közé tartozott a thj. városi rendőrkapitányságnak, hogy felügyelt a vasárnapi munkaszünet megtartásara, a rendőri alkalmazottak ruházatára és fegyverzetére. De a rendőrkapitányságon intézték az erkölcsi, szegénységi és vagyoni bizonyítványok kiadását is. Kötelessége volt a rendőrkapi-