Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Baranya Margit: Drávaszabolcs község népessége és birtokviszonyai a XIX. század második felében

Területnövelés tehát 33 832 a-öl földterület, amit feltehetően a volt jobbágyok birtokának csökkentésével hajtottak végre. Az 1867-es felmérés során ugyanis a volt úrbéresek ténylegesen birt földjét 1 033 957•-ölben állapították meg, szemben az 1862-es felmérés 982 356 •-ölével, s ez nem a faizás fejében kiadott terület növekedést tükrözi, mert az külön tételként szerepel a telekkönyvben . Az összterjedelmet a felméró1< feltehetően megnövelték az uradalom érdekében azért, hogy minél több maradványföldet állapithassanak meg. A két felmérés közötti növekedés 51601 •-öl, amibó'l a 33 832 a-ölet az egyházi és tanítói birtokok növelésére használtak fel; a volt úrbéresek telekjárandóságát 816409 -ölben, maradványföldjét pedig 217 548 •-ölben állapították meg. A birtokrendezésig tehát a volt jobbágyok mind a 982 356 rj-öl földet telki járandóságnak tekinthették — teljes joggal, és ha az 1862-es felmérés adatait használják fel birtok-kihasitásnál, akkor is 165 947 p-ölet veszítettek el telki járandóságukból; ezt növelte meg az 1867-es félmérés, amikor is 165 947 • -öl helyett 217548 O-öl lett a megállapított maradványföld. Drávaszabolcs község földbirtok-viszonyainak további vizsgálatánál a parasztgazdaságok tényleges földterjedelmének megállapítására törekszünk, amelyhez az egyes családokig lenyúló részletező' kutatásra van szükség. Tehát a parasztságnak a legfontosabb termeló'eszközzel, a földdel való ellátottságát vizsgáljuk. Ehhez nyújtanak kiváló segítséget az úrbéri per során készült föld és telekkönyvek, majd az ezek felhasználásával készült kataszteri felmérés birtokrészleti jegyzőkönyvei. A különböző időben, de az egy célból készült felmérések adatai lehetővé teszik a birtokrendezést megelőző és azt befejező korszak adatainak az összehasonlítását. Az 1862. évi föld-felmérést időben megelőzte az 1854. szeptember 11-én készült „bemondási tábla" összeál litása. 31 Vizsgálatunk kezdetén ebből a volt úrbéres népesség számát és telek-földjének nagyságát állapithatjuk meg. A telkes családfők rétegeződését ezúttal telkeik névleges értéke szerint mutatjuk be: A családfők 1/8 2/8 10/32 3/8 14/32 4/8 száma telkes telkes telkes telkes telkes telkes 59 3 28 2 6 4 16 A házas-zsellérek száma 7. A táblázat adatai szerint 59 családfő között oszlott meg a 20 telek a 28 2/8-ad telkes, a 16 4/8-ad telekkel rendelkező összesen 50 gazdaság osztozott a 17 2/8-ad telken. A táblázatban feltüntetett másik három kategóriában a 9 családfőnek van összesen 2 6/8-ad telke. A községben tehát döntő többségben szerepel a 2/8-ad telekkel rendelkező birtokosok száma, 28 családfővel . További feladat annak megállapítása lesz, hogy milyen abszolút értékek rejlenek a névleges telekszámok mögött. Erre választ kapunk az 1862-es felmérés és az 1867. évi birtokrendezés befejezésével készült telekkönyvből.