Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Baranya Margit: Drávaszabolcs község népessége és birtokviszonyai a XIX. század második felében

Az 1862. évi felmérés soron 61 telkes gazdát és 7 zsellért, valamint 7 olyan családot irtak össze, akik u.n. polgári birtokból való belsó' telekkel rendelkeztek. Ez utóbbiakat mint „ telketlen" családokat jegyezték fel, akik a birtokrendezés során jutottak földhöz, belsó' telküket maradványföldnek minősítették és meg kellett váltaniuk. Ez összességében 3 09 1 G - ö I volt, amelyen a 7 család osztozkodott. A községben élő 65 család összes földterjedelme 982 356 D-öl a drávaszabolcsi határban. Az 1862-es telekkönyvben külön tételként feljegyezték a drávaszabolcsi lakósok idegen határban fekvő földbirtokát is. Birtokosonkéntí részletezésben közlik a terület nagyságát, amelyből megtudjuk, hogy a harkányi határban 111 8420-öl, az ipa estai határban pedig 13 806 D-öl földje volt a drávaszaboicsi lakósoknak 1862-ben, Ez a terület 125648 D-öl növekedést jelent, így urbériség címén 1 708 004D-öl terjedelmű főidet jegyeztek fel. 70 családnak volt a két szomszédos határban földbirtoka; a föld terjedelmét gazdaságonkénti részletezésben a birtokosok házszámának a feltüntetésével közöljük.

32 (Egyéb kimutatásainkban azonosítható a név az adott házszám alatti birtokossal.) Tehát az 1 108 004 D-öí összterület alapulvételével állapították meg a 217548 D-öl maradvány földet. Az úrbéri per befejezésével elkészült és hitelesített telekföldkönyvben már csak a drávaszaboicsi határban fekvő ingatlanok ;zerepelnek. A birtokviszonyok alakulásának további vizsgálatához az össze hason S ithatóság érdekében a drávaszabolcsi határra vonatkozó adatokat kell el fogadnunk mind az 1862. évi, mind pedig a következő évekre vonatkozólag. A gazdaságonkénti parasztbirtok vizsgálatánál azonban számolnunk kell a volt jobbágyok idegen határban fekvő birtokával is. A birtokrendezést rögzítő 1867. évi telekkönyvben már külön rovatként szerepel a telki birtok terjedelme és a megváltandó maradványföld. Adatainak felhasználásával megállapíthatjuk, hogy a telki járandóság nagysága nem azonos terjedelmű a volt úrbéres jobbágybirtokka!, a ténylegesen birtokolt földmennyiséget a teiki-föid és az un. maradványföld adja, A 78 drávaszabolcsi gazdaságnak tehát 816409n-öl telki járandóságot és 2 17 548 O-öl maradvanyföldet állapitotfak meg. A telkek száma a két felmérés között lényegesen nem változott, 1862-ben 20, 1867-ben 19 5/16-od telket számláltak a föidfelmérés során. Ez utóbbi változás abból adódik, hogy a két felmérés közötti időben a 20. és 2 h házszám alatti birtokosok 7/32-ed telekjárandóságukat elvesztve úrbéri járandóságuk a minimális belső területre csökkent 3-400 D-öíre. A birtokrendezés menetében azonban az uradalom a tel ki földek névleges nagyságának fenntartásával csökkentette az úrbéri felek hold- ill. O-öl számát. Ennek következtében az egykori 2/8-ad telkes gazda továbbra is e kategóriában maradt ugyan, — és igy az úrbéri telek látszólag nem változott—, abszolút értelemben mégîs kisebb úrbéres telek birtokosa lett, mivel a változatlanul fenntartott telek-kategóriák mögött csökkentett O-öl szamuholdak húzódtak meg. Ez a birtokrendezés során meglévő gyakoregyfelöl az érintett parasztság úrbéri birtokainak apasztását jelentette, másfelől pedig a maradványföidek növelését ill. mesterséges létrehozását. Ez a gyakorlat