Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Baranya Margit: Drávaszabolcs község népessége és birtokviszonyai a XIX. század második felében

fásban. Összességét tekintve 234,89 úrbéri holdat nyilvánítottak a felmérés során maradványföldnek. Ebből le kell vonni az utolsó sorszám alatt feljegyzett Gózon Lajos ipacsfai határhoz csatolt maradványföldjét, 30,78 úrbéri holdat; igy Drávaszabolcs község gazdaságaira 204,11 hold marad. Az 1867-es rendezés szerint készült telekkönyvbó'l megtudjuk, hogy ebból belsó' telek 7,87 hold, rét 109,75, a szántóföld pedig 86,49 úrbéri becs. hold. A maradványföld összterü* lete tehát 217,548 -öl, azaz 204,11 becs, hold. Az érfejáró váltságdíj öszszege 5695 Ft 76 krajcár, ebből a tőke 2896 Ft 15 krajcár, a 19 és félévre járó 5 %-os kamat összesen 2799 Ft ól kr. A kamatot ugyanis 1843. május 1 —fol 1867. augusztus 31-ig számították. Igy a kamat összege majdnem azonos a volt a tőkével; pl. a kimutatás 3. folyószáma alatt feljegyzett Tarr János maradványföldje 2 úrbéres hold, az érte fizetett váltságdíj összege 28,38 Ft tőke és 27,43 Ft kamat, összesen 55,81 Ft, nem csodálkozhatunk tehát, ha a kisebb gazdaságok nem tudták a váltságdijat törleszteni, így a maradványföldjük egy részét elvesztették. Az 1884. évi kataszteri felmérésnél ugyanis sokkal kisebb az egyéni gazdaságok tulajdonában lévő földterület, mint a birtokrendezés után közvetrlenül. A gazdaságok száma 1867-ben 79, 1884-ben 107 lett, tehát a birtokosok száma 28-al növekedett, a birtok nagysága viszont 1 033 957 -ölről, 1011916 -ölre csökkent. 30 A birtokkategóriák közötti megoszlás alakulását másutt ismertetjük, itt csupán arra szeretnénk rámutarni, hogy a maradványföldek elvesztése egyik tényezőként szerepel a kis és törpebirtokosok számának megnövekedésénél . Az úrbéri egyezségnek megfelelően rendezték és megnövelték az egyházi, papi és tanítói birtokok terjedelmét. A birtokrendezés eló'tt a tanítói bírtok 4762 •-öl, 1867-ben a kiadott járandóság összesen 15 804•-öl. Ebből régebbi birtokban kapott a tanitó 48140-ölet, kegyadományként 9790Q-ölet, a 2/4-ed telekre járó erdő-illetményként pedig 1200dölet. A református templom birtoka 2676D-ölről 6250P-ölre növekedett. Ebből 4020D-ölet kegyadományként jegyeztek fel a telekkönyvben. A papi birtok növekedése a következően alakult: az 1862-es felmérés szerint 16 534D-ölről 1867-ben 30456D-ölre gyarapodott az alábbi részletezés szerint; régi birtokban kiadtak 16696D-ölet, kegyadományként 11 3600-ölet mértek ki. Egy telekre járó erdő-illetményként 2400O-öl került kiadásra a papi birtok növelésére. A község birtoka is növekedett a birtokrendezés következményeként: 3323 •-öl volt az 1862-es felmérésnél, a rendezés után 8617D-öl volt a kiadott járandóság. Ebből 12400-ölet mint egy kisházas kapott, maradványföldként pedig 2260Q-ölet és kegyadománykénf 5117D-ölet. Szemléletesebb azonban e növekedés, ha táblázatban ismertetjük a birtokrendezés előtti és utáni állapotot: 1862-ben Q-öl 1867-benQ-öl Papi birtok 16 534 30456 Templom-birtok 2 676 6250 Tanitői-birtok 4 762 15804 Község birtoka 3 323 8617 Összsesen: 27295 CJ-öl 61127D-Ö1