Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Baranya Margit: Drávaszabolcs község népessége és birtokviszonyai a XIX. század második felében

Az alperes község nyilatkozatából megtudjuk, hogy a felperes uradalom az erdőt kiirtotta, az alperes község azonban a faizásróí sohasem mondott le, s ezért egy erdőrészt kér kihasítani magának. 12 1858. december 31-én az úrbéri törvényszék meghozta az ítéletet, amely szerint Drávaszabolcs helység kérését az erdei haszonvételek szabályozására elutasította, indokolásként megismételte, hogy az alperes község tárgyalás alkalmával elismerte, hogy a faizás, és az azzal járó szolgái tatások gyakorlatával még 1848. évben felhagyott, — és a hatóságoknál panaszt nem emelt, — erdei rész ki hasítására igényt nem tarthatnak.

13 Ezek után Drávaszaboics község a soproni úrbéri főtörvényszékhez fellebbezett. A fó'törvényszék felülvizsgálta a döntést, és az erdei haszonvételek szabályozásának helyt adott. Az ítélet indokolása a következő'; mindkét fél áll ifja a fatzásnak alperes község által még 1848, évben is élvezett gyakorlatát és a szolgálatok teljesítését, az 1853. évi március 2-án kelt cs. nyiltparancs 49. §-a pedig ilyen esetekben az 1848. január 1-i állapotot rendeli el zsinórmértékül. A soproni urbérí fó'törvényszék ítélete ellen a soproni pénzügyi ügyészség mint a siklósi uradalom képviselője a legfőbb úrbéri törvényszékhez fellebbezett. A cs. kir. legfőbb úrbéri törvényszék 1859. szeptember 17-én a főtörvényszéki Ítéletet hagyta heiyben^Miután a legfőbb úrbéri törvényszéktői további fellebbezésnek helye nem volt, az ítélet jogerőre emelkedett, s ennek végrehajtását azonnai elrendelték. Az úrbéri törvényszék végzése alapján 18Ó0, augusztus 29-én Drávaszabolcson készült a tanúvallomás! jegyzőkönyv a község elleni faízási ügyben. Áz uradalom képviselője kijelenti, hogy erdészeti térképei nincsenek, mert a község határában erdő nincs. A község részéről az érdekeltek kijelentik, hogy valóban nincs erdő a határukban, mert azt az uradalom kiirtatta: "De meg vagyon a tér, amelyen ezen erdők rsaklegközelebbi időkben is virultak; és minthogy Drávaszabolcs úrbérileg rendezett, sőt legelője is elkülönöztetett, legeltetése pediglen a fennáiiott erdőkben is volt, világos és kétségtelen, miszerint az uradalomnak az erdőterekró'l, illetőleg erdőkről térképe és kimutatása is létezik, azoknak kimutatása tehát nem lehetetlenség, és tsak akarattul függ;" A község képviselője megjegyzi, hogy olyan tereket, melyekről a fát illetéktelenül kivágták, minthogy részük van benne, ma is erdőnek tekintik és igénylik belőle a részüket; ami a fából hiányzik, azt térben vélik pótolhatónak. Az erdőirtás miatt tehát nem lehet a községet a faízási illetőségben megrövíditeni, vagy mint az uradalom véleményezi, végképpen elütni, A továbbiakban a község részéről a kiirtott erdők térségeinek, valamint azokban a fatenyésztés rnínémüségének felbecsülését kérik. Elmondják egyidejűleg, hogy az uradalom hol, hány holdat és hány éve irtatott ki az erdőkből, nevezetesen: Csordagáfi erdő mintegy 40 holdat 23 éve Csordagáti erdő mintegy 30 holdat 12 éve Somkuti erdő mintegy 20 holdat 12 éve Borzasháti erdő mintegy 30 holdat Ï2 éve Akios erdő mintegy 70 holdat 12 éve Sasfészek erdő mintegy 70 holdat 17 éve