Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Baranya Margit: Drávaszabolcs község népessége és birtokviszonyai a XIX. század második felében

A Drávaszél- i erdőt is elkezdték irtani ï848ban és 3 éve fejezték be. A Dázsony-i erdőben közel 1000 hold az irtás, ott 12 éve végeztek. A nagymérvű irtások alkalmával is a faizás gyakorlatában voltak a jobbágyok, az úrbéri favágás után megmaradt ágfát megkapták, sőt tövestől kivett szárfákat is nyertek, amelyekbői deszkákat és szerfákat készítettek. Megjegyzik még a községbei iek, hogy az erdőirtás el ott a csehi és pal konyái erdőkben is élveztek faizást, hetenként 2 napot, itt házukra és pajtájukra való épületfát ís nyertek, ezért erdőbecsüssel ezen erdők felvételét is kérték. Az uradalom képviselője tagadja, hogy az irtások alkalmával a községbeiieknek a Dázsonyi pusztán úrbéri faizásuk lett volna, ugyanígy a csehi és palkonya i erdőben való gyakorlatot sem ismeri el. Drávaszabol cs község képviselői ki jelentik: az, hogy a községnek erdei haszonvétel jár, megítélt dolog, melyet a felperes uradalom igen jó! tud; jelenleg tehát csak arról lehet szó, vajon ezen megítélt faízási javadalom hol és mennyiben adassék ki. A siklósi szolgabírói hivatal 1860. december 5-ig sem készítette, illetve terjesztette fel az úrbéri törvényszékhez a Drávaszabolcs község ellen folyó birtokrendezési ügyben szükséges előmunkálatokat. A pécsi úrbéri törvényszék 1860. december 6-í ülésének határozata szerint jelentést kér a főbírói hivataltól az úrbéri ügyben készítendő előmunkálatokról, ill. a fennforgó akadályokról.

12 Végül 1861, március 23-án 108. számú felterjesztésében küldi meg a siklósi szolgabíró a község faízási ügyére vonatkozó előmunkálatokat. Az úrbéri törvényszék április 27-i tanácsülésén megállapítja, hogy az úrbéri törvényszék megszüntetése folytán ez ügyben további intézkedés nem történhet, a beküldött iratokat a percsomóhoz csatolni elrendeli. 19 1865. május 18-án a siklósi uradalom képviselőjének kérvény benyújtásával folytatódik az uradalom pere Drávaszabolcs ellen. Időközben ugyanis a birtokrendezéshez szükséges segédadatokat az uradalom mérnöke elkészítette, igy a segédadatok hitelesítését kéri az uradalom a közben ílletékessé vált Baranya megye másodal ispánjától.

20 A mosodai ispán, mint úrbéri bíróság május 24-én kelt végzésével az előmunkálati segédadatok hitelesítését elrendel î; a hitelesítés foganatosítására és az egyezség létrehozására 1865. június 9-én a perbei i alispáni bíróság tagjait a helyszínre kiküldik.

21 A perbeí i végzésről a hitelesítő mérnököt és a felperes uradalom képviselőjét, valamint az alperes községet értesitik azzal, hogy június 10-én az illető becsüsöket a küdöttségnél biztosítsák. A kitűzött határnapon az uradalom és a község képviselői megjelentek Drávaszabolcson a bíró házánál. Feladatuk a község elleni úrbéri rendezési, tagos itási és erdei haszonvételek szabályozása iránti perben az ehhez készült előmunkálatok hitelesítése, az egyezség megkísérlése volt. Első feladat a térkép hitelesítése volt, majd a telekkönyvet a már hitelesített térképpel hasonlították össze és azt is hitelesítették. A telke összeírását a felek előtt felolvasták, ugyanígy a földek osztályozását is ismertették és hitelesítették. Ez után került sor az uradalom rendezési-tagos itási tervének ismer+ "Telekkönyv" néven itt csupán az úrbéri per során keletkezett különféle Birtok- és Földkönyveket nevezzük, amelyek nem azonosak a későbbi évek állami telekkönyvezéseivel.