Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kovács András: Adatok a pécsi filoxéravész történetéhez

kel is rendelkeztek. A bor tokét képző ereje Pécs uj arculatának kialakításában is szerepet játszik a XIX. században. A város kitelepül egyre inkább a városfalakon kivül, s a fő utvonalak mögött emeletes házak épülnek.

27 II. A filoxéravész Pécsett A pécsi és baranyai szőlőkultúra virágzása azonban elakadt a XIX. század utolsó évtizedében a filoxéravész következtében. Már 1887. május 25-én meghúzták a vészharangot a Pécsi Hírlap hasábjain „A szőlősgazdák réme, a szőlő esküdt ellensége a phylIioxera betette lábát a mi szőlőterületeinkre is". Mint a villámcsapás ugy érintette ez a lesújtó hír az egész város lakosságát, amelynek majdnem fele szőlőbirtokos és bortermelő volt. Pécs neves szakismerője, Horváth Antal ügyvéd vette észre először a veszedelmet a szőlőjével közös Goppel Márton hentes szőlőskertjében. A filoxéra-bízottság a városi vegyészekkel meg is állapította, hogy a Goppel-szőlő nagyobb részét ellepte a filoxéra. A szomszéd szőlők védelmére egyúttal „négy fegyveres rendőr is kiküldetett a rendőrmester vezetése alatt, kik szigorú őrizet alatt tartották az inficiat területen kívül Vasváry (Luzsovics-féle), Toldy Béla és Beer Mihályné szőlőskertjeit s ott hivatalos kiküldötteken kívül másnak megjelenni szigorúan tilos" volt.

28 A vész ellen azonban mindez mitsem használt, mert a filoxéra ujabb és ujabb helyeken ütötte fel a fejét. Julius 21-én már M

a pécsiek két szemfénye, a bálicsi és szkókói hegyek veszélyben forgásáról van szó" írja a Pécsi Hírlap. Ugyanakkor a jóhirü Gründler-, illetve Siller-féle továbbá a Lukrics-féle szőlőkben találkoztak filoxérával .

29 Mind kétségbe esettebb hang szólal meg a város közgyűlésein és a sajtóban egyaránt: „. .. a bortermelő vidék népe, mely kenyerét szerzi azzal, hogy a földet túrja ott a szőlőtőke körül, mely az évnek minden szakát ott künn tölti a hegyek között fáradva, izzadva aztán várva, lesve, mit fizet a tőke: az ilyen hivatott szőlőtermelő nép nagy hibát követett el, mikor megragadva ősi tudatlanságában, nem haladt a korral, mely pedig ujabb és ujabb bajok, veszedelmek szülőanyja, s nem tanulta meg azt, hogy nem elég megnyesni, megkapálni, megkötözni azt a szőlőt s aztán kicsavarni a bogyó levét, mert azt már a fagyon a jégen, meg az Istenen kivül senki sem veheti el tőle, s íme most keservesen adja meg az árát, hogy nem tanulta meg egyszersmind, ösmerni a szőlő ellenségét.J

3

_

c

L... -Ennek ellenére a hivatalos szervek egyelőre csak az egész szőlőterület szokásos évi vizsgálatát tűzik ki augusztus hónapra. A Pécsi Hírlap közben hozza a híreket, tudósítja a város kétségbeesett polgárait a filoxéraveszély terjedéséről, mely a Makár-hegyi szőlőkből kiindulva folytatta pusztító útját. Augusztus 14-én már a MakártetŐ, Szkókó, Csoronika, Felsőhaví, Bálics, Bánom és Csurgó is fertőzött. 31 Sokféle gyári készítmény lát napvilágot filoxéra elpusztítására nagyon kevés sikerrel. A gyári készítményeknél több bizalmat gerjeszt a lakosság körében, „melyet maga a természet szolgáltatott a filoxérás szőlő között elvetett, ott kifejlődőit és elszáradt kenderek eső és hó kilugoztatásával a filoxéra ki-