Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szűts Emil: Adatok a baranyai parasztság helyzetéhez a megyei közgyűlési jegyzőkönyvek alapján (1840-1847)

A jobbágytörvények pontatlan, félreérthető és félremagyarázható szövege ugyanakkor a nemesség számára is lehetőséget biztosított ezek be nem tartására, kijátszására. 1 Az 1836-os VII. tc. rendezte a jobbágyi tartozások kérdését. - Ezek sorában jelentős a bevetett ugar dézsmamentességére vonatkozó intézkedés. 2 A jobbágy az ilyen földet alaposabban, gondosabban művelte meg, mint a dézsma alá eső területet, mert ennek egész hozama teljesen az Ővé volt. Az országgyűlésen hozott törvények ellenére azonban nem egy esetet találunk arra, hogy az uradalom semmibe véve az újonnan hozott törvényt, a másodszor is bevetett ugar földről is dézsmát szedett. (Bozsok, Kernend, Kölked jobbágyai sérelmezik.) - Arra is találunk azonban példát, hogy a jobbágyok az uj törvényt helytelenül értelmezve sérelmezik az ugarról szedett dézsmát. - Maráza lakói például sérelmezik, hogy az uradalom dézsmát szed arról a földről, amelybe a tavaszi vetés learatását kővető őszön gabonát vetettek. - Itt nyilvánvaló, hogy a törvény értelmében nincs sérelem, mert a „másodvetés" terménye már a következő' esztendőre esett. Pécsváradon a szabad földek a után is dézsmát szed az uradalom. Különösen sok sérelemre, összeütközésre adott alkalmat a belső telekre, vagy a belső telek pótlására kapott rétre vagy legelőre ültetett szőlőterületről követelt dézsma. (A szebényiek, rácmecskeiek, bozsokiak, versendiek

4 és még sok más község állandóan előforduló sérelme ez.) Várkonyon az uradalom a termésnek nem kevesebb, mint egyötödét kérte.

5 A szőlődézsma terén egyébként is állandó jellegűek az összeütközések. Az uriszék vagy a megye által hozott végzések, rendszerint nem jelentik az ügyek lezárását. Bogdásásán, Mindszenten az. uradalom a termény egyhetedét kérte. 6 Hosszú viszálykodás után ugy jött létre megegyezés, hogy az uradalom a magasabb dézsma fejében elengedi az utak, pincehelyek és fordulók után járó külön szolgáltatást. Karants helységben a kiöregedett szőlőket kivágták a parasztok, s nem telepitettek ujat. Az uradalom azonban továbbra is követelte a szolgáltatást, egy-egy kapásnyi területről 1 pengőforintot. A későbbiek során a parasztok kénytelenek voltak beleegyezni, hogy szőlőiket újratelepítsék. A két kapás vagy annál kisebb területeket azonnal, még abban az esztendőben (1840) a nagyobbakat évi két kapásnyi területenként. - A be nem ültetett területekre szemesgabonát kellett vetniük, s arra a rendes kilencedet és tizedet kellett ezekből fizetniük. 7 Mária Terézia urbáriuma szerint, sürgős munka idején a földesúr a heti egy igásrobotot illetve az ennek megfelelő gyalogrobotot kétszer is igénybe veheti. Az igénybevétel felső határát azonban nem határozták meg. Ez sok esetben azt eredményezte, hogy az uradalmak tulroboltatták jobbágyaikat, - A helyzeten segíteni kívánt az 1790-9l-es országgyűlés által kiküldött úrbéri bizottság, végül az 1836, „évi országgyűlés. Itt törvénybe iktatták, „hogy legalább egynegyed része az esztendei járandóságnak, a hat téli hónapra hagyassék, szabad lesz a Földes Urnák sürgetős munka idején... a telki állomány aránya szerint járó munkát minden héten... kettőztetni, ugy mindazonáltal, hogy az ilyetén munkák is az esztendei járandóságba betudassanak. " 8