Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szűts Emil: Adatok a baranyai parasztság helyzetéhez a megyei közgyűlési jegyzőkönyvek alapján (1840-1847)

SZUTS EMII: Adótok o baranyai parasztság helyzetéhez a megyei közgyűlési jegyzőkönyvek alapján (1840—1847) A polgári Magyarországért induló harc irányítását az árutermelő köznemesség és a nemesi értelmiség egyes rétegei vállalták magukra. Súlyos gazdasági körülményeik, osztályélményeik, terelik Őket a politika frontjára. Legjobbjaink olyanok, akiknek látóköre túltekint az ország határain, gondolatvilágukba mélyen behatol az európai kultúra, de a zöm, a tömegek, akiknek érdekében kutatják a kibontakozás útját, messze mögöttük haladnak. — Menetközben nemcsak önmagukkal, hanem saját osztályukkal is kemény harcot kell vívniuk, hiszen kiváltságaik visszafelé húzták, jövőjük féltése előre hajtotta őket. Ingadozásokkal, megtorpanásokkal, visszavonulásokkal, taktikázással és csak ritkán nyílt harccal telitett ut ez-, a lassú reformok útja. A többség - a reformerek többsége - csak olyan változást kíván, amely jól összeegyeztethető a nemesség politikai hatalmával. Az osztály nagyobbik fele pedig még mindig jobbnak itéli a régit. Ennek ellenére a liberális eszmék egyre terjednek s a megyeülések után hangot kapnak az országgyűlésen is. Az 1832-36. évi országgyűlés már a reformok jegyében zajlott le, kifejezve azt, hogy egyre növekszik azoknak a száma, akik látják, hogy az ország gazdasági helyzetén a jobbágy sorsának javítása nélkül nem lehet segíteni, de nem küszöbölhető ki az 183l-es események megismétlődése sem enélkül. Ugyanakkor felismerték, hogy a nemesség politikai vezető szerepének gazdasági alapjait is csak a fennálló viszonyok bizonyos megváltoztatásával lehet megóvni. - Ezekből az indítékokból fakadnak aztán a reformországgyűlések jobbágyi törvényei, az elsó' bizonytalan lépések a haladás utján, önmagukba hordozva annak a számtalan ellentmondásnak jegyeit, amelyek születésük körülményeit meghatározzák. Ezek a törvények a parasztság helyzetében alapvető változást nem hoztak. Véleményem szerint hatásuk elsősorban nem is a mérsékelt reformokban rejlik, hanem abban, ahogyan ezeket a törvényeket a jobbágyok magyarázták, értelmezték. Számtalan jogos vagy vélt sérelemnek, évekre elhúzódó pernek lettek kiindulópontjai ezek a sokszor rosszul értelmezett törvények. Az ország más részeihez hasonlóan Baranyában is, ha csak néhány esetben is, csaknem lázadásig fejlődő ellenállásnak lettek elindítói.