Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kardhordó Kálmán: Adatok a „Bóly és Sellye Földes Uradalom" reformkori történetéhez

1847-ben a sellyei uradalom 258022/8 hold úrbéri földjén 4313/8 telek osztozott. A 44,8 katasztrális hold telkenkénti átlagban azonban benne vannak a szántón kívül rétek, legelők, háztelkek, valamint az utak, használhatatlan, vizenyős területek is. (Víz alatti részek a zalátai határban 1027, a kŐkicsiban 662, a marócsaiban 538 stb. holdat tettek ki, s ezek nem is minősültek semmilyen művelési ágnak.) A telkek szántóföld és rétmennyisége itt is az Úrbéri Törvényekben megszabott holdból, ill. kaszásból állt, azonban zömükben a II. és III. classisban. A telki tagozódás a bólyi uradalomban a következőképpen alakult: 1827. 1837. 1847. 14/8 telkes jobbágy 3 12/8 telkes jobbágy 2 4 1 telkes jobbágy 161 137 124 6/8 telkes jobbágy 238 237 . 238 4/8 telkes jobbágy 853 902 927 3/8 telkes jobbágy - 2 6 2/8 telkes jobbágy 38 40 61 kisházas 565 564 564 zsellér 181 127 358 Amiért nem nagyobb a telkek szétaprózódása, az annak eredménye, hogy az örökösök közti felosztást nem, vagy csak ritkán engedélyezte az uradalom. E kérdésben nincs sok kölünbség az 1836. évi törvényeket megelőző és az eztkövető időszak gyakorlata között. A testvérek különválását, ha kérték, a helység elöljáróinak jelenlétében az uradalom megengedte ugyan, de „a Sessiot mindazonáltal meg nem engedvén osztani a Földes Uradalom, azt ...osztatlanul az érdemesebbnek" adták át.

21 Ezt az álláspontot többször îs kifejezésre kellett juttatni, mivel a jobbágyok telekfel oszfhatási kérelmükkel gyakran /fordultak a Vármegyéhez, is. Az uradalom a Vármegyének is csak azt válaszolta, hogy soha nem mozdította elő az elválást, de nem is hátráltatta, amikor az illető jobbágyok testvéreikkel és egyéb családtagjaikkal a közösen használt telket maguk közt minden birói végzés nélkül felosztani akarták, vagy fel is osztották, de az ilyen osztozásnál mindig csak az egyik né^én maradt a telek mint telkes gazdáén, az elvált családtag pedig — mivel a felosztás az uradalom részéről nem lett jóváhagyva — hazátlan zsellérként szerepelt, vagy „ha külön zselléri funduson épültek, mint házas zsellérek." 22 Az 1836. évi Úrbéri Törvény szerint a jobbágyok sessiojuk haszonbirtokát végképp eladhatták, igy azt az Örököstől sem lehetett elvenni és másnak adni, de a felosztást akkor sem engedte meg az uradalom. A telekaprózódás megakadályozása nem a jobbágy érdekében történt. Az uradalom robotnövelésének egyik eszköze. Egy egész telek esetén 104 nap gyalogrobot illette meg a földeurat, osztáskor a fél-fél sessio után 52-52 nap. A felosztást megtiltva, de az elkülönözést tudomásul véve, azt jóváhagyva, 104 gyalogrobotot kapott a telket névleg is bírótól s 12 napot az elvált személytől mint hazátlan zsellértől, összesen tehát 116 nap gyalogrobotot. A jobbágyok tehát e 12 (hazátlan zselléri) vagy 18 (házas zselléri) nap kézi robottól is szeretnének megszabadulni, mikor az osztás megengedéséért folyamodnak