Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kardhordó Kálmán: Adatok a „Bóly és Sellye Földes Uradalom" reformkori történetéhez

sos 3 nap gyalogrobottal tartoztak holdanként. A káposztásföld nagysága azonban csak néhány község 6/8-os és egész telkes jobbágyainál érte el a fél holdat. 1/8 hold volt az alsó határ (a bólyi 6/8 és 4/8 telkesek kapták). Azonos teleknagyság esetén is különbözött községeként, de a helységen belül általában igazodott a teleknagysághoz: nagyobb telekhez nagyobb káposztáskert járt. Amennyiben a káposztás kertet nem remanentialis földből, hanem majorsági földből osztották (pl. Kövesden), akkor is a holdankénti 3 nap kézi robot és kilenced illette meg a földesurat. 1? c) A remanenciális föld elsősorban a sessiok számának gyarapítását szolgálta, de ha azt a „Polgárok föl venni nem akarták, a zselléreknek és ezeknek szükségében az idegen Polgároknak is" „a szokott Kilentzed és Dézsma és három Napi Kézi Roboth eránt felosztottak, és jövendő haszonvétel végett által is adottak" „a jövendő megnépesedésig." A kiosztásra váró remanenciális föld mennyisége azonban nem volt nagy, kirívó a hidoriak 54/8 teleknagyság melletti 212 holdja. 18 d) A majorsági föld árendálása nem függött telek nagyságától. 1837-ben Töttösön zsellérek, kisházasok is részesedhettek belőle. Leginkább a rétekből osztották. e) A szőlőföldek külön csoportot alkottak. Néhány község külön szerződés alapján kapott az uradalomtól szőlőföldet. Igy: a magyarpeterdiek 52 1/2 kapás allodiáli szőlőt darabonként felosztva, ó-od dézsma + kapásonként 1 ft 3 X Vcz haszonbérért bírtak vagy a nagyharsányi határban lévő 22 125 négyszögöl minden köz és urasági adózástól mentes szabad szőlőt 20 magyarbólyi jobbágy bérelte ki különböző nagyságú darabokban. A jobbágyok szőlőültetésre alkalmas terület iránti meg-meg-ujjuló kérésére az uradalom többízben is adott területet. 19 A községek határának újólagos felmérését csakhamar követte a bólyi uradalom majorsági legelőinek a községek legelőjétől történő elkülönítése is. Ennek menetét Strázsay director egy, a Vármegyéhez intézett válaszában a következőképpen foglalja össze: „A Boly Földös-Uradalom minden határaiban, ... az Úrbéri Községek legelői az Uraság legelőjétől és erdeitől az 1815.évi April 8-ána törvényes uton megkezdett, az illető Uriszéken 1819. évi Március 8-án ésl826-ikévi November28-án — a Megyei Törvényszéken pedig 1819-évi Junius 17-én és 1828. Évi Február 11-én megbírált, — és a Fő Méltos. Magyar Kir. Helytartó Tanácson megvizsgált, s 1828. Évi Szeptember 28-áról 25 585. Szám alatt költ Intézmény Szerént helybehagyott s visszaküldött Úrbéri Per utján elkülönöztették, és az ekként törvényesen selkülönözött Legelők, a bírói hiteles végrehajtás utján, az illető Községeknek az 1829. Évi Junius 17-én költ hiteles Végrehajtási jelentés szerént a helyszíneken kiszakasztva, ...használás végett átadattak. " 20 (A legelő elkülönözésí perekkel ehelyütt nem feladatunk részletesen is foglalkozni.) A sellyei uradalomban nem fejeződött be, só't egyes községekben el sem kezdődött a legelők elkülönözése. (Hatvan határának újólag való felmérésére, az állomány felosztásának kidolgozósára 1837-ben kapott utasítást az uradalmi földmérő. Az ócsárdiak 1845-ben kérték legelőjük eIkülönözését. )