Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Baranya megye községeinek feudális-kori pecsétéi

lovas kardját kivonva, magasan tartja,sisakján három hatalmas toll. A ló feje eló'tt csoroszlya, mögötte eke vasa. Lovászhetény 1832-es keltezésű pecsétjén is lovas látható (esetleg lovász). A pecsétmérete 31x35 mm-es állított elipszis. A körirat szalagja 5 mm. Szövege SIGILLUM GITISIÁR: LOVÁSZHETÉNY. 1832. Fent középütt görög kereszt. A pecsétképben a földet hullámosan jelzi, rajta lovas látható büszke tartású diszes pokróccal taritett paripán. A lovas felsó' testével és tekintetével szembefordul. Lábán sarkantyús csizma, sima nadrág, fölötte sujtásos hosszú kabát, válláról leomló hosszú, lószó'rszerü kacagányt balkezében tartja, jobb kezében rövid tó'r van. A lovas fején dragonyos tiszti csákó látható. A vesét igen szép, művészi, annak ellnére, hogy a lovas aránytalanul nagyobb a lónál. A pecséteken gyakran látható a falu lakósát megörökítő' figura is. Ezek közül a mémet öltözetüek meglehetősen egyformák. Mivel azonban elkészülésük között nagy idó'eltérés van, nem készíthette ó'ket ugyanaz a vésnök. Területileg is nagy az eltérés a falvak közt. (Hidas Doboka, Liptód, Mekényes). A legvalószínűbb mégis az, hogy egymásról másolták. Idó'rendben igy következnek egymás után: Liptód (1780), Némethidas (1792), Mekényes( 1828), Doboka (1850). Érdekes az, hogy rokonvonása figurák között van. Öltözetük csak kis mértékben tér el egymástól, feltételezhetően a helyi divat figyelembevételével. Esetleg idővel (70 év van Liptód és Doboka pecsétjének elkészülése között) valamit változott viseletük. Valamennyi pecsétképben az alakok szemben állnak, balkarjukban átkötött kévét tartanak, Liptódnál, Dobokánál a balkézben még sarló is van. Jobbkezükben Hidas kivételével szőlőfürtöt tartanak. A hidasi pecsét ember alakja a sarlót a jobbkezében tartja. Igen érdekes az öltözet; valamennyien tipikus német viseletben vannak; széleskarimáju kalapban, gombos kabátban és hosszú nadrágban. A dobokai és mekényesî német, csizmában. Még a ruha szabását is meg lehet a nyomatokon állapítani. A liptódi német derédban szük, a többiek bő, a hidasi derékig érő mellényt visel. A pecsétek közül a hidasi a legérdekesebb, nemcsak a jól kivehető népviselet miatt, hanem azért is mert a baloldalán karózott szőlő, a -jobboldalán dohány van. A pecsét is jelzi a hegyháti járás hajdani intenzív dohánytermesztését. 13 Nem csak a német, henem a magyar népviselet is megtalálható a pecséteken. A magyar jobbágy bőszáru nadrágban és hegyes süvegében elég gyakori, de még a nemesi viselet is fellelhető. Ilyen található Nagypeterd egytelkes nemeseinek pecsétjén. A pecsétképen kurucos, nemesi öltözetben, derékon átkötött kabátban, szük nadrágban és csizmában ábrázolták a nemest, amint egyik kezében szőlőfürtöt, a másikban 3 buza kai ászt tart. A körirat szövege: SI GILL. NAGYPETERDIENSI NOBILIS. Ugyanis kurucos, nemesi ruha látható a Babarci pecséten, melyet a később betelepedett németek is változtatás nélkül használtak több mint 100 éven keresztül. Igen gyakori volt a községi pecséteknél a különböző állatábrázolás is. Ezeknek a legna

gyobb részét a heraldikából kölcsönözték. Ezt támasztja