Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Baranya megye községeinek feudális-kori pecsétéi

alá az is, hogy az. állatábrázolás többször együttjárt a címerpajzs megjelenésével. A leggyakoribb állat az oroszlán, mely ágaskodik, a sas és a griff, valamint a ló, óz (vagy zerge), és a különböző' madarak. Pl. galamb, szajkó, varjú). Meglepó' az, hogy.a parasztság háziállatai a ló kivételével nem szerepelnek ezeken, a pecséteken.

14 Ez szintén heraldikai eredetet bizonyítja. Mivel nem nemesi cimerekró'l van szó, nem is minden; esetben nemesi falvakról, természetes az, hogy ezeken igyakeztek feltüntetni a mezőgazdasági jelleget. Igy került a madár alá a kéve (Varjas) az oroszlán két melsó' lábához (kezébe) eke (Palotabozsok), vagy az e*kén álló oroszlán kezébe buzakalászok (Majs) stb. Az állatábrázolás mint beszélő' pecsét is jelentkezhet. Szajk pecsétjén szajkó madár, Varjasén varjú, Oroszlóén pedig ló szerepel. Ezek a falu nevére utalnak. Ezek a legkevésbé heraldikából kölcsönzött ábrázolások, ugyaugy, mint Kölked pecsétjén a két hal is, ami egyértelműen a hajdan igen intenzív halászatra utaló ábrázolás. Ezeknek a pecséteknek a nagy része év nélküli, de igy is meg lehet állapítani, azt, hogy a beszéió' pecsétek (tehát nem a heraldikából kölcsönzött állatábrázolások) a korábbiak. Az oroszlánok viszont zömében a XIX. századra tehetők, a griff és a többi madárábrázolás ez eló'tt a XVIII. százd végén keletkezett. Köriratuk négy kivételtó'l eltekintve, latin nyelvű, 3 másik német. Egy meghatározhatatlan nyelvű pecsét is található ezek között. Eló'fordulási helyük is változatos. Nyugotszenterzsébet, Karácodfa, Dinnyeberki, és Dencsháza pecsétjében ágaskodó oroszlán található. Itt területileg meglehetősen közel levó' falvakról van szó, mégis olyan óriási eltérések vannak a pecsétrajzolatok között, hogy ez kizárja annak a lehetó'ségét, hogy a veséket azonos mester készítette. Az sem valószínű, hogy a falvak egymástól másolták. Az állatábrázolások már az 1720-as években megjelentek. Ezek az állatok vagy a falu nevében találhatók (beszéió' pecsét), vagy a falu életében játszanak fontos szerepet. Esetleg jelentőségük csak jelképes. 5 falu pecsétjében található ilyen állatábrázolás: 1. Kölked — jelentós foglalkozás a halászat — pecsétképben hal (172x). 2. Kisvárjas — beszéió' pecsét — varjú (172x) 3. Szajk — beszéió' pecsét — szajkó (172x) 4. Kákics (elsó') - jelképes — galambok (1726) 5. Görcsöny — jelképes — hattyú (1728) Ezek közül egyedül Görcsöny pecsétjében tételezhető' fel a heraldikai jel

f nagyon megváltoztatott alakban. A griff szerepel a heraldikában, itt azonban a madár, formában eltér ettó'l. Talán inkább hattyúra hasonlít. Sokban hasonlít Kákics pecsétjéhez, Ugynis mindkettó'ben fészek van, melyben a kicsiny állatok és az anya látható, mely féltó'en tárja ki szárnyait felettük, vagy fészekre szállva a kicsinyei fölé hajol. Az eló'bbi Kákics, az utóbbi Görcsöny pecsétjében látható. Ilyen értelemben már nem beszélhetünk heraldikai hatásról, hanem nagyon is kézzel fogható jelképtó'l, a fészek — átvitt értelemben a ház, a falu és lakóinak védelméről, ami a falu vezetó'inek egyik legfontosabb feladata volt.