Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Baranya megye községeinek feudális-kori pecsétéi

A pecsétek hivatalos funkciója mellett, mint már emiitettük, más igen fontos feladata is volt. Az írni, olvasni nem tudók igy ismerték fel a pecsétképbó'l a falut. Könnyű volt ez akkor amikor a falu képét, vagy egy jellegzetes hegyet, esetleg folyót vésettek a nyomóra A legtöbb falura azonban nem lehetett semmi különös ismertető-jelet vésetni. Az egyik olyan volt minta másik. A falvak lakóinak nagyrésze földműves volt, ezért ismertetőjelük csak a földmüve léssel kapcsolatos szerszám, vagy termény lehetett. (Ekevas, eke, csoroszlya, kasza, borona, cséphadaró, sarló, búzakalász, átkötött kéve, kukorica, számtóföld jelzése) Variálni mindössze ezeket lehetett, s így ha ez esetleg ismertető-jegy is volt, mivel számos falu használta, semmikép sem lehetett annak a településnek különös ismertetője. Nehezítette a helyzetet az is, hogy több falu pecsétnyomóját ugyanaz a kovácsmester véste ki, és azonos pecsétkép került a nyomóra. A Baranya megyei pecsétek zöme sablonos, azonos tárgyakat jeleneteket feltüntető véset. A megyében 225 hely pecsétjében van ilyen kép vagy jel. Ez több mint a kétharmada a megye falvainak. Több község ismételten változtatott pecsétjén, és gyakran előfordul az, hogy éppen a nagyszámú azonosság miatt, az uj vésetre uj kép, uj jel került. A már emiitett azonosság sem jelenti azt, hogy minden esetben teljes másolás történt. Még a nagyon szegényes variálási lehetőséget is kihasználták, igyekeztek a vésnökök el-eltérni a megszokottól, és ez többé kevésbé sikerült is nekik. A külömbségeket elősegítette az is, hogy sok mester készített vésetet és így az eltérés nem csak a pecsétképben mutatkozott meg, hanem az technikai színvonalban is. Másrészt ezek — mint már említettük — nem egy korban készültek, 50-100 év eltérés is van egyes nyomók vésése között. A teljes azonosságot ez eleve kizárja. A mezőgazdasági eszközöket és a terményeket feltüntető pecsétek vizsgálatát leghelyesebb a már emiitett nagyobb előfordulási csoportok szerint vizsgálni: I. az évvel jelzett pecsétek: 1. 1720. előttiek 2. 1720-as évek 3. 1730-tól 1770-ig 4. 1770-1780-ig 5. 1780-1820-ig ó. 1820-1850-ig II. évvel nem jelzett pecsétek: 1. 1700-as dátumozásu iraton levők 2. 1800-as dátumozásu iraton levők I. 1. 1720. előttről ilyen típusú pecsétet csak kettőt ismerünk: Viszlóé (Diósviszló) 1607-ből Hernádfáé 1671-ből. Már volt szó e két pecsétnyomó jelentőségéről a török alatti közigazgatás kialakulásában. Viszló pecsétje talán mintája is lehetett sok későbbinek — feltétlenül Viszló 1786-ban készült 2. pecstjének —. Valószínű azonban, hogy nemcsak e két falunak volt a török alatt hivatalos pecsétje, hanem még sok másiknak is. A többi nem maradt fenn. Igy aviszlóit lehet az ekevas, a csoroszlya első megjelenésének tekinteni. A viszlói pecsét technikájában igen jó munka, a véset témája sablonos, kivitele azonban eltér a későbbiektől. A pecsét 21 mm-es átmérőjű, szabályos