Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Baranya megye községeinek feudális-kori pecsétéi

kör. A körirat felső felén van: VISZLO. 1607. A kör másik alsó felén két szárával egymáson keresztbe fektetett búzakalász látható, felette 10 mm hoszszuságu csoroszlya, illetve 11 mm hosszú és 5 mm széles ekevas. Ez a pecsétnyomat 1851-ben keltezett iraton található. A hernádfai pecsétnyomó különlegesen finom kivitelezésű. Az egész eke rákerült a vésetre. Készítője igen jó mester lehetett, akinek feltételezhetően nem ez volt az első és egyetlen ilyen munkája. A rutinos munka is bizonyítja, hogy a XVII században több falu is rendelkezett pecsétnyomóval. A pecsét mérete 25 mm-es átmérőjű teljes kör, illetve 15 mm-es átmérőjű belső kör. E kettő között van a körirat: PAGUS HERNATFA a belső kör alsó felében finom hullámos vonalkázás jelzi a földet, melyen eke áll. Az eke felett ívelten az évszám: 1671. A pecsétnyomat 1796-ban kelt iraton található. Kevés iratunk maradt meg a XVIII. század elejéről. Sajnos így ma már nehezen lehet kinyomozni azt, hogy az 1720-as évek előtt mely falvaknak volt pecsétjük. Feltehető, hogy többnek is volt. Főleg nagyobb helyeknek, hisz Viszló, de főleg Hernádfa a kissebb falvak közé tartoztak. Az 1720-as években készültek sorozatban az uj pecsétnyomók. Ezek egy részében az éveket csak évtizedekig vétek bele, az éveket x-el jelölték. Több mint 40 falu készített ekkor pecsétet: Hidas, (1728), Máriagyüd (1729), Malom (1724), Marócsa (1726), Kékesd (1722), Nagyharsány (1724 ?), Kozármisleny (1724), Pelérd (1725 ?), Mecsekpölöske (1724), Németi (1724), Szalánta (1724), Siklósnagyfalu (1726), Sásd (1724), Drávaszabolcs (1728), Drávapalkonya (1728 ?), Drávaiványi (1721), Drávacsepely (1725), Bakóca (1723), Magyarsáros (Magyarsarlós (1724), Mogyoród (1724),Velény (1723 ?), Drávacsehi (1724 ?). Az 172X-el jeöltek: Vasas, Barátúr, Gászta, Szilágy, Püspöknádasd (Mecsknádasd), Püspökmárok (Marok), Felsőegerszeg, Gerényes, Felsőmindszent, Hird, Hirics, Hosszúhetény (első pecsétje), Kisherend, Kövágótöttös, Patacs. Két falunál a nyomat hibája miatt nem lehetett az évet pontosan meghatározni: Drávaszerdahely (172 ?) és Tarrós (172 ?). Mennyiben térnek el egymástól, és miben hasonlítanak a pecsétek rajzolatai? Ebből a szempontból érdemes megvizsgálni egy-két jellegzetesen egyező, illetve eltérő pecsétet. Máriagyüd: pecsétméret: 25 mm-es átmérőjű teljes kör, külső szegélye pontozott. 3 mm széles csíkban látható a körirata: SIGILLUM. PAGI. GYUD. 1729. A belső kör 20 mm átmérőjű, benne a pecsétkép: az alsó részén 3 hullámos vonal jelzi a szántóföldet, ebből jobbról egy meghatározhatatlan növény nő ki, 6 db háromágú levéllel, A szántóföld felett, a növénytől balra ekevasa, csoroszlya és sarló. A megszokottól a növény, illetve a sarló ábrázolása tér el. A községi pecséteken a sarló ritkábban előforduló mezőgazdasági eszköz. Malom: Pecsétjének mérete 24 mm-es teljes kör, a körirat 4 mm-es szalagban van: SIGI. PAGI. MALOM. 1724. Pecsétképe: lépő süveges ember, vállán hatalmas szekercét emel, előtte sok kalászos búzatábla, alatta rovátkáit szántóföld. A lépő alakot félig (me11szélességtől lefelé) egy hatalmas