Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Kölked története (1. rész)

Ez évben tehát csak a lapos területek termettek, a magasabb helyek terményei kiszáradtak, más évben viszont, amikor az áradás elborította az alacsonyabban fekvő' helyeket, viszont csak a dombos területek voltak használhatók. Nem lehetett előre tervezni, kiszámítani semmit sem. Az 1837. év az ellenkezője volt az 1834. évnek. Májusban a Duna árja elborította a legelőket és az állatok kis helyre szorultak, etetésük "téli módon" történt. A június és július esős, szénarothasztó volt. Kender és len, buza, kukorica bőven volt. Gyümölcsök közül csak a szilva termett bőven. Terményeik tehát a következők voltak:' 1. Szántóföldeken: buza (Őszi, tavaszi), árpa, zab, kukorica, kender, len. 2. Kertekben, belsőségekben: zöldség, bab, cukorborsó, burgonya, káposzta. 3. Szőlőkben, gyümölcsösökben: szilva, szőlő, 4. Réteken, legelőkön: széna, sarjú. A terményekből látható, hogy az eltelt 100 év alatt nem sokat változott a helyzet. Szinte még mindig ugyanazok találhatók meg. Kivétel a burgonya és a háziipar növénye, a len és a kender, melyet otthon dolgoztak fel. Az 1828. évi regnicoláris conscriptió a termények mennyiségét és értékét is rögzíti. Gabonatermés: a szántóföldekben 1144 pozsonyi mérőnyi gabonát vetettek be, egy pozsonyi mérő haszna 610 forint és 8 krajcár volt. A pozsonyi mérő gabona átlagára 3962 forint és 17 2/4 krajcár volt. Az elvetett gabona tehát 1144 mérő, ebből a termés mennyisége 4004 mérő volt, tehát a gabona alig négyszeresét termetté. A telki állományokhoz összesen 304 kaszás rét tartozott. Ezek haszna egy pozsonyi mérő területhez viszonyítva 60 forint és 48 krajcár volt. Az állatállomány szegényes volt. Egyedül a lovak száma növekedett meg jelentősen. A szántóföldi munkát tehát ekkor már nem ökrökkel vagy tehenekkel végeztették el, hanem lovakkal. Állatállomány: borjas vagy anyatehenek: 56 db, 3 évnél idősebb igás és ménes lovak: 206 db, 1 évnél idősebb sertések: 307 db. 88 A falu református volt. Iskolája is a református egyházközségé volt. Nem tudjuk azonban pontosan, hogy mikor épült az első iskola. A tűzvész 1812-ben elpusztította az erre vonatkozó adatokat. Utólagosan a protocol lumban feljegyezték a tanítók névsorát. E szerint a feljegyzés szerint 1790 táján érkezett Mohácsról az első tanító Kardos Mihály. 89 Feltételezhető tehát, hogy ekkorra tehető az iskola megnyitása. Az iskola a templom és a paplak közelében állhatott és szinte teljesen vályogból épült. Apró kis ház lehetett, egy sötét tanteremmel. A századforduló idején jelentősen megnövekedő gyermeklétszámának ez semmiképp semfelelhetett meg. Jóformán be sem fértek a szük, levegőtlen osztályba. Szükségessé vált tehát az 1800-as évek elején az uj, egészségesebb, nagyobb iskola építése. Erre azonban még csaknem három évtizedet kellett várni. A kölkedi iskolaépítés tulajdonképpen kapcsolatban van a falut körülvevő nagy vízzel, mocsárral, a Duna meg-megismétlődő áradásaival. Építkezni a viz miatt csak a magasabban fekvő helyekre lehetett. Ezért is zsúfolódott annyira össze a falu. A szük helyek miatt egymáshoz ragasztott épületek között megszoruló régi iskola már semmiben sem ütötte meg a követelményeket. "Mivel oskola házunk olyan szoros helyen van, hogy azt a gyermekek számához képest nagyítani éppen nem lehet, udvarának szoros és szük volta miatt pedig mínd esőzésben, mind a hó elolvall 81