Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Kölked története (1. rész)

Nem volt szokásban a korai gyermekházasság sem. Az egész faluban mindössze egy 18 éves és öt 19 éves asszony volt 1816-ban. 20 éves korra azonban a lányok férjhez mentek. Férjeik 2-3 évvel voltak idősebbek. A regnicoláris conscriptió és a 3 népességösszesirás felsorolja a lakosság foglaj­kozását is. A lakosság zöme földmüvelés (108, 109, 117 fó'). Évszázadokon keresz­tül ez volt a fó'foglalkozás, ez is maradt. Sajnos azonban nem derül az ki, hogy ebból a létszámból hányan voltak halászok. Számuk pedig jelentós lehetett, errŐÍ említést is tesz az 1828. évi összeírás. Viszont a halászoknak telkük vagy telekré­szük is volt. Külsőség is és belsőség is. A zsellérek száma általában nem sokat vál­tozott (21,19,23,20 fő). Ezek azonban valamennyien házaszsellérek voltak. A szol­gák száma jelentéktelen. (2,0,1,6). Kézművesek sem játszottak szerepet (3,1,2,2). A protocollumok és Összeírások szerint ács és kovács mester élt a faluban. A már ismertetett összeírásokból és népesség-táblázatból a lakosság alakulása nyomon követhető egészen a tárgyalt szakasz végéig, 1850-ig. Az 1850-es népesség-összeírás általában az 1849. évi adatokat tükrözi, egyút­tal a feudalizmus felszámolásakor ez az utolsó olyan összeírás, mely magában fog­lalja a jobbágyrendszer-végi állapotokat is. Ezért ez a nagyon keveset használt ösz szeirást részletesen is érdemes megvizsgálni s összevetni az előzőekben leszűrt ta­pasztalatokkal . 78 1850-ben Kölkeden a helyzet a következő volt: Az össznépség 1816-tól 1846-ig általában 600-700 körül mozgott. A 40-es évek elején volt némi visszaesés, de ez átmenetinek bizonyult. 1846-ban az összlakosság 763, 1850-ben ,899. Jelentős emel kedés ez, de egyúttal az emelkedés tetőpontját is jelenti, mert az elkövetkező idő­szakban az egykezes következtében, megindul a zuhanás. A lakóházak száma 157 volt (1846-ban 107). Több ház épült, a templom körü­li domb tovább zsúfolódott, de elkezdték építeni a házakat a temető-dombon is. Ide számíthatók még a cigánytelepen épült apró házak is. Általában ezekben a házakban két lakás volt. Azok a nagy családok, melyek az előző (főleg az 1816. évi) összeírásokban még együtt laktak, most kezdenekt el­különülni egymástól. Ha még házon belül maradnak is, ezek már külön lakásnak számítanak (ma is igy van sok kölkedi családban). Érdemes megvizsgálni ezt a folya matot időrendben is. Év Házak száma Lakások (családfők) száma Különbség: 1828 129 136 7 1836 130 130 • 0 1840/41 128 130 2 1845/46 107 130 27 1850 157 252 95 79 A nagycsaládok összetartozása kezd felbomlani. A feudalizmus megszűnte után ez magától érthető folyamat. A telkeken, illetve a robotszolgáltatást teljesítők ese­tében a népesebb család előnyösebb volt, a munkát több kéz által gyorsabban vé­gezték el. A feudális kötöttségek, melyek a nagycsaládoknak előnyösebbek voltak, megszűntek, a parasztság most már kisebb egységekben is tudta a megélhetését biz­tosítani .

Next

/
Thumbnails
Contents