Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Kölked története (1. rész)

1850. évi összeírás szerint a falu férfi lakosságának száma 438 volt, a nők száma 448, összesen 886.Ebből 4-en távol éltek a falutól, ezért a tényleges la­kosság valóiában 882 fő volt. A faluban élt még 16 férfi és 1 nő, akik más vidék­ről Jöttek, más illetőségűek voltak. A faluban tehát ekkor ténylegesen élők száma 899 fő volt. Ezeknek családi állapot szerinti megoszlása a következő volt: hajadon házas özvegy férfi nő férfi nő férfi nő 190 181 232 232 15 35 Érdekesek a nemzetiségi megoszlás is magyar német horvát cigány 793 26 31 29 81 Még mindig a magyarok vannak túlsúlyban, de már közel sincsenek olyan dön­tő többségben mint a török alatt, vagy az után. A horvátok bevándolása mellett Jelentős számban telepedtek le németek is. A cigányok betelepedéséről már szól­tunk. A korábban csaknem tiszta református falu vallási összetételben is kezd vál­tozni. A bevándorlott németek, katolikusok, ezek száma a korábbi 1-2-ről 35-re emelkedett, a horvátok görögkeletiek voltak, számuk 1850-ben 29 volt. (A faluban élt 7 zsidó is). Ez az összeírás hiven tükrözi a feudalizmus utolsó szakaszának er­jedő folyamatait, a nagycsalád felbomlását, nemzetiségi, felekezeti keveredést. Mennyiben vonatkozik ez a gazdasági helyzetre? A gazdasági helyzetüket döntően befolyásoló tényező volt a Duna. 1829-30— ig, amíg a töltés és a Duna-átvágás, amely a felgyülemlett víztömegek elvezetése ér­dekében épült, el nem készült, szinte évente pusztittotta a falut és határát az ár­viz. Ilyenkor hatalmas víztömegek árasztották el a szántókat, réteket, legelőket. 1829-re elkészült a védőgát-rendszer. Ezzel a falu és a földek nagy része kikerült az árterületről (Malád, Várdomb stb.)Természetesen ez a gátvonal sem védte meg végleg a lakosságot az árvíztől. Már a következő évben, tehát 1830-ban a lezúdu­ló hatalmas víztömeg, mintha a gát nem is lett volna, elsöpörve azt, elöntötte az egész területet. "De rendkívül nagy Áradást ís okozott a rendkívül nagy Hó. A Fa­luba behozó mind a három Töltéseket magassabbitani kellet, hogy a viz rajtuk á I tail ne hágjon. A Falu alatt levő Hertzeg Töltésén már kezdett által tsapkodni a hullám és azt is magasabbitani kellett. A Vizslaki Rétséget Dályok felöl oltamazó Vizre­keszt és Töltést elszakítván a viz az egész Rétségen s Falunk alatt Tenger volt. Különösen érdeklő volt reánk nézve az, hogy azon ujj nagy Töltést, mellyet a mult Ősszel Tekintetes Sombereki Sauska Keresztély Fő Bíró Ur a Vármegye erejével helységünk oltalmára nagy gondal töltetett, több helyeken által szaggatta az árviz s alapjáig elhordta. De kiváltképpen Szivtsüggesztő volt a különben Jó Tavasszal buza vetéseink lá­tása. Buza helyett a sürü kígyó hagyma zöldellett földeinken... 82 A helyzeten tehát a töltés nem sokat segített, ezért a Duna vizének sorozatos kiöntése miatt a falutól észkara levő legelőket és réteket a viz évenként elborította, majd Mohács

Next

/
Thumbnails
Contents