Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Kölked története (1. rész)

ugyanis a kölkediek ujabb könyörgő levelet írtak földesuruknak, nyilván az előző évi levél sikerein felbuzdulva. Ebben a levélben templomuk felépítésére téglaépitési engedélyt, illetve az árendák elengedését kérték. A püspök a levél szélére ráirta a válaszát: 1. "Amennyire a Templom föll állítására a Tégla Szükséges, annyira meg engedtetik: hogy ebben az egy esztendőben g magok határjában téglát égetthessenek. " 2. "A vett Kegyelmekkel nem illik vissza élni, azért az uj esztendő napjátul járandó Arendákbul semmi ell nem engedtetik."

67 A második pontban közöltek világosan bizonyítják a földesura igazi véleményét. Ha az első időben engedett is, később már terhesnek találta az ismételt kéréseket és visszautasította azokat. Habár Kölked református falu volt, katolikusok is éltek itt. (1812-1815. között 3. 1817-1818-ban 4, 1829-1830-ban 8 fő). Jelentős számban éltek görögkeletiek is: 1828-ban 45, 1829-1830-ban 38, 1834ben 38, 1836-ban 26, 1839-ben 23, 1849-1850-ben 29.

68 A török alatt kezdtek délről beszivárogni a megye keleti részébe. Az 1707-1713. évi összeírások alapján számuk már több százra emelkedett. A török alatt előjogokat élveztek. Az elkövetkezendő évtizedekben a vallási kérdések ismét a felszínre kerültek. Az egykezes miatt fokozatosan csökkenő református őslakossággal szemben a bevándorló katolikusok és a cigányság kerül túlsúlyra. Szólni kell a cigányok betelepedéséről is. A XVIII. században még elvétve található cigány a faluban. Az 1767 évi conscriptio említi az ínquilinusok között Stephanus Zsiga nevezetű zsellért. Nem valószínű azonban, hogy a mai cigányok egyik elődjéről van itt szó. 1775-ben Mohácsról elűzték a cigányokat. 69 Feltehetőleg ettől az időtől kezdődik szórványos bevándorlásuk. 1785-ben ketten éltek a faluban: Németh István és Magyar Mihály. Az uraság házában élő ácsok voltak. Szolgáltatásuk 18 nap és 1 Ft árenda, illetve a katonai pénztárba 88, a megyeibe 34 dénár volt. Tömeges bevándorlásuk a Duna-szabályozással, illetve az ezzel párhuzamos ártéri erdők és fák kiirtásával kapcsolatos. Az 1828. évi regnicoláris conscriptioban, mely a Duna-szabályozás éveire esik már sokan szerepeltek, elsősorban a ma is ott élő cigányokkal egyező nevekkel. Le^ telepedésük tehát azokra az évekre tehető. (Peremi Mihálovics, Sabbas Mihálovics, Joannes Balog, Joannes Mihálovics, Paul Bogdán, Michael Mihálovics, Gregor Balog, Joannes Oreg Mihálovics ) Nevükből ítélve (Mihálovics) főleg déli - horvátországi cigányok lehettek. 70 A faluban nem engedték őket letelepedni, apró házaikat a Puszta Legelő nevü magasabban fekvő területein építették fel a Téglaház körül (ma is itt van a cigánytelep). Foglalkozásuk favágás volt, az ártéri fák kivágását végezték. A Duna szabályozási munkák után is ittrekedtek. Fát vágtak, apró szolgálatokat végeztek. Kölked esetében az egyik legérdekesebb kérdés a népesség alakulása. A legdön*tőbb itt mindig az volt, hogy a terület mennyi embert tud eltartani. Korlátlan lehetőségekről nem lehetett beszélni, hisz a mocsaras terület miatt a földmüvelés nagyon korlátozott volt és ez nagyon megszabta a terjeszkedés lehetőségeit. A kétnyomásos gazdálkodás, a rendkívül mérsékelt terméshozam, a Duna gyakori áradása rendkívül korlátozó tényezők voltak.