Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Kölked története (1. rész)

völgyecske vágta át. Ezeken és a puszta nagyobb részén az átjárást mesterségesen magasított kijáró töltés biztosította. A harmadik vízfolyás a két ártéri dömró't választotta ketté. Ezek közül a keleti volt a nagyobb, ezen állt a templom és a falu nagyobb része. A kisebb nyugati dömrón 1859-ben még csak néhány ház állt a temetó' mellett, a többi részen egészen apró kertekre volt felosztva. Az ekkor készült telekkönyvben ezeket "Kertek a gáton tul" néven tüntették fel. A két dömrőt egymással szintén magas töltés kötötte össze. Ezt a volgyecskét ahogy itt nevezték a Gátat talán mesterségesen is mélyítették, mert ezzel mint várárokkal védték a falu szigetét nyugatról, az ármentes fennsíkról támadó ellenségtől,

6 A középkorban valószínűleg kis halászkunyhokról lehet csak szó. Elsősorban vesszőből font épületek ezek, melyek kivül, belül sárral voltak tapasztva. Tetejük nád. Ez az építőanyag itt bőven állt rendelkezésre. Csónakkal egészen a falu közepéig be lehetett jönni. A fa^ lu körül húzódó vizek bőven rendelkeztek hallal, szárnyasokkal, s a lakosság elsősorban ebből tartotta el magát. A pécsváradi Apátság alapító levelét 1220-ban megújították. Ez a megújított változat azok között a falvak között sorolja fel, amelyet a monostornak adott annak idején István király. Ez az oklevél leírja a falu földjének határát is: "ab Or. ter, Clunous (romlott név alak, helyesbítve Dunouz), ab Austr. Scylfa, ab Occ. Kuchinkereby (helyesen: Kuchinkereky), a Sebt. Kwbalvan.... " Györffy érdekességként említi még, hogy földjük keleti határa ezek szerint nem a Duna folyó, hanem a Danóc viz volt. Első' pillanatra ez nagyon meglepő viszont Danóc patak a falutól -nyugatra van. A Győr* ffy által közölt térképmelléklet szerint is nehezen érthető.

7 Csakhogy ott a mai un. kölkedi Duna, mely a falu alatt kb. 1 km-re található, olyan mellékágnak van jelölve, mint amilyen ma. Valójában azonban nem is olyan régen ez nem mellékág, hanem a Duna nagyobb kanyarodó fo ága volt, igy viszont a falu csaknem a folyó partján állt. A körül levő mocsarak miatt viszont a vizekbe befolyó patakoktól nyugatra lehetett csak szántóföldeket kialakítani. Ennek a területnek a keleti határa a Várdomb és Danócpatak volt. Ilyen értelemben az oklevél valóban helyesen határozta meg a falu földterületeinek határait. Ezek szerint határaik: északról a Szilfa (ti. erdő), keletről a Danóc patak, nyugatról az un. Kőbálvány és délről a un. Kőkerítés. Ez valójában kicsiny terület volt, hisz a mocsarakon tul nem sokkal Lajmér, Lak (Újfalu) és Kerekegyháza faivak álltak, melyek gátat szabtak a terjeszkedési lehetőségeknek. A falu lakosai 1327-ben a szomszédos Újfalut feldúlták. Ez azt bizonyítja, hogy megpróbálták terjeszkedni nyugati irányba. Korlátozott lehetőségek miatt azonban erre nem igen volt mód, de nagyjából szükség sem, hiszen mint említettük a lakosság elsősorban a halászatból élt. Az eltelt évszázadok során mindössze annyi változás történt, hogy a falu teljesen a pécsi püspök tulajdonába ment át, aki 1301-ben a pécsi vár castellánusának György de Ugalnak adta Kölkedet díjazása fejében. 8 Mindazok a hatalmaskodások, melyeket jobbágyokkal szemben elkövettek itt is előfordultak. 1348-ban Buda Miklós pécsi püspök Nyárád, Kölked és Báthfalva nevü birtokokat négyszáz arany forintért Tötös mesternek zálogosítja el.

9 A környéknek sokat hatalmaskodó földesuráról van szó. O és fia László Kölkeden és a környező felvakon sorozatosan követ el hatalmaskodásokat. Nem csak a saját földesurának önkényeskedése sulytotta a falut, hanem a környező is. A jobbágyok teljesen kivoltak ezeknek