Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Madas József: Helyszínrajz az 1722. évi Pécs-belváros utcáiról és telkeiről

sajnos semmiféle adat bejegyzésre nem került. A szomszéd telkek adataiból megállapítható, hogy 297-es telek tulajdonosa Wagner Kristóf- és maga a telek "ein oede Haus Stöll". A 296-os teleknek tulajdonosa ismeretlen marad. Jellegére nézve kiderül, hogy "ein oeder Plaz". Mivel az általános gyakorlattól el térdfen itt a Plaz megjelölést használják a Haus Stöll helyett, valószínű, hogy nem volt foglalt telek, hanem szabad terület. Ugyanez volt az eset a Ferhát pasa fürdó'je és a 247-es számú telek közötti szabad területen is, melyet ugyancsak öede Plaznak neveztek és foglalatlan volt. Az ötödik hiányzó teleknek azonban még helye sincs a Grundtbuchban és igy természetesen száma sem. A Nagy Flórián-Kis Flórián, József utcák közötti háztömb szerkesztésekor, a mai nagy Flórián utca 17. sz. ház telkén, jelentós kiterjedésű, üres terület jelentkezett, a 398, 400 és 443. számú telkek között, amely a Nagy Flórián utcára nyílt. A 398. sz. telek leírása szerint, kertjének északi szomszédja Ozorlya Lukács kertje. A 400-as szerint pedig a keleti szomszédok jobb kézt Szyardó Istók, balkézről pedig Osorlia Lukács. Ezen adatok egyértelműen bizonyjtjok, hogy a szerkesztésnél adódott ür nem tévedés eredménye, hanem a telekkönyv hiányossága. Ezt a telket telekszám hiányában a helyszínrajzon kérdőjellel jelöltem meg. Sajnos csak részben volt megoldható az egykori megyeháza és papnövelde területe. A járási tanács és a fogház telke 1722-ben egy telek volt és tulajdonosa Joan Ernestus Kessler Kaiserl. ober Cómissarius, ki akkor építhette a telken uri házát. Erre vall, hogy az általános gyakorlattól eltéró'en a Kulich Gyula utca Papnövelde előtti szakaszának ' nem volt neve, hanem ezt a részt a telekkönyv ismételten "Weeg geg den!KesslerischenGeban-"kéntemliti. Ugyanakkor az utca további része, a Megye utcába való betorkolásig, a Wöberl gassl nevet viseli. Ugy néz ki, hogy a Kessler telek megszakítja az utcát. Sajnos, a megadott adatok alapján a telekről, még tájékoztató képet sem tudtam kialakítani. Az egyik hiányosság az volt, hogy a többi, szomszédos telektói eltéró'en nem adja meg, hogy milyen széles a telek a városfal menvén. Ez a probléma megoldhatónak látszott. Ugyanis a telekkönyvezéstó'l számítva legfeljebb nyolc év telhetett el, addig am ig a vármegye a telket megvásárolta és rajta 1731-32-ben a megyeházát felépítette. Joggal feltételezhető volt, hogy a telek várfal menti szélessége most is ugyanannyi, mint 1722-ben volt. Még-? oldhatatlan volt azonban a déli határvonal, amely bonyolult lefutású lehetett. Méreteit több adattal adja meg, ezeket azonban magára az épüló' házra vonatkoztatja. Az épület helye ismeretlen lévén, ismételt próbálkozások után a küzdelmet feladtam. Ugyanis a próbálkozások mindig arra az eredményre vezettek, hogy a telek mélyen lenyúlik az alatta lévó' telektömbbe, sőt azon tul, a Megye utcába. A lenyulás tehát sokkal több,volt, mint amennyi a Kulich Gyula utca megszakításához szükséges. Viszont a Megye utca északi oldalának telkei egyértelműen meghatározhatók voltak, ami ellentmondott a Kessler telek adatainak. Kétségtelen, hogy 1722-ben a Kessler telek alatti terület a belváros legrendszerreienebbül települt és legkevésbé zárt tömbje volt. A Kulich Gyula utca déli frontja még most sem oiyan, mintha vonalzóval húzták volna meg. A két tömb valahogyan egymásba nyúlhatott és ez volt az oka annak, hogy a Wöberl gässl oly rövidre síkerüít és nem tudott eljutni a Caposvarer gasse-ig. Az utca mai alakját a megyeház építése, majd azt néhány év múlva követő szeminárium építés határozta meg. Ehhez kellett a déli frontnak is igazodnia.