Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Madas József: Helyszínrajz az 1722. évi Pécs-belváros utcáiról és telkeiről

A papnöveldéi terület is beépítetlen volt annakidején. Csak egy kis házacska állott a város hegyi kapuja közelében. A terület déli határánál itt is akadtak bizonytalanságok, de távolról sem olyan mértékben, mint a Kessler teleknél. Az utcák nevei, a telekkönyv adatai alapján, egyértelműen megállapíthatók voltak. Törekedtem arra, hogy az utca neveket az eredeti helyesírással adjam vissza, de ez csak részben sikerült. Ugyanis az utcaneveket nem minden esetben írták egyformán, még abban az esetben sem, ha az eltérő' helyesirásu nevek azonos kézírástól származtak is. Ez az eltérés egyébként a birtokos neveinél is rendszeresen megmutatkozott. A helyszínrajzon csak a török által épített egyházi épületeket tüntettem fel. Kivételesen, szaggatva berajzoltam a Ferhád pasa dzsámija mellett, a dzsámi személyzetének lakóházát, mert annak helye és mérete ismert volt, hiszen beépülvén a dominikánus rendházba, csak 1894~ben került lebontásra. A mecsetek helyét, hozzávetőleges pontossággal, a Haüy térképen megtaláljuk. Ezek közül a Gázi Kászím pasa dzsámija teljes épségben áll ma is a Széchenyi téren. A domonkosoknak sokáig templomul szolgált Ferhád pasa dzsámijának egyik fala, a Kazinczy étterem épületének északi fal részleteként, ma is áll. Méreteit irott forrásokból ismerjük. Tehát ezek hiteles adatok alapján, pontosan berajzolhatok voltak, A Megye utcában, a 339. sz. telken állott " Tirkische Musche" valószínű helyét, a telek keleti határvonalának teljesen indokolatlannak látszó, kettős törésében véltem felismerni. Ennek aránya megfelelne a mekkai tájolásnak. Megfontolandó azonban, hogy a Haüy térkép, bár "mosquée"nek nevezi, - a többi mecsettől eltérően - hatszügü alaprajzot ad. Ez inkább türbére vallana. De ugyanakkor Haüy minaretet is rajzol mellé, ami ellene szól. Azt későbbi forrásokból tudjuk, hogy az épület hosszú időn át püspöki szeszfőzdéül szolgált, de alakjáról, vagy méreteiről e források nem szólnak. A Flórián térnél, a 385 számú telken, állott mecset alapjának kontúrjait igen jól megőrizték a telekhatárok. Ez az 1865-ös kataszteri térképen jól felismerhető. A különbség csak az, hogy eredetileg ennek telke a Déryné utcára nyílt, most azonban a János utca 13. sz. ház kertjét képezi. A líceum telkén állott mecset pontos helyét, sem méretét nem sikerült megállapítani. Evlia Cselebi leírása alapján bizonyos Elhadzsi Husszein dzsámija volt. Megemlíti róla, hogy: 11

E dzsámival összefüggőleg a Budai kapu fölött egy toronyban ütő harang van, azért van e dzsámiban kevés nép; . . . rettenetes hangú harang. Thárikja 1619-ből van keltezve." A Haüy térkép, a líceum épitéstörténete, valamint az 1695. évi telekösszeirás adatai, melyeket egyes ismert pálos iratok kiegészítenek, arra mutatnak, hogy a mecset valahol a líceumépület keleti szárnyának déli végénél állhatott. De hogy távolsága a Kossuth Lajos utcától, illetve a Líceum utcától mekkora volt, valamint a mecset oldalhossza, ismeretlen maradt. A pálos prior 1734. évi jelentéséből csak arról értesülünk, hogy: "Nem magas, nem is nagy, de a rendnek elegendő. A török torony I ea I a csony itatott. " Az összehasonlítás alapjául nyílván a többi, keresztény templomként szolgáló török mecset kínálkozott, tehát azok között a legkisebb lehetett. Végül, a Kossuth Lajos utca északi oldalán, a mai Hattyú épület -s egykor a város telke - telkének keleti határa mellett állott egy épület, melyet Haüy is fel-