Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Madas József: Helyszínrajz az 1722. évi Pécs-belváros utcáiról és telkeiről

Klára utca sarkának nyugati oldalán lévd telkek alakulása. 1722-ben ott két hosszul, keskeny, észak-déli lefutású telek volt, a 248. és 249. számú telkek. Ezek a telkek később egy kézbe kerültek, majd újra felosztották. -Ezek a változások 1777. és 1865. között történtek. De az újrafelosztáskor megváltoztatták a telek formáját, az uj határ kelet-nyugati lett és kialakult a mostani két telek, a Játékbolt és a Rádió telke. A tapasztalat azt mutatta, hogy a legtöbbet a saroktelkek változtak. Szinte minden újjáépítéskor uj sarokkforma alakult ki. Éppen ezért a tömbök megrajzolásakor nem volt szabad a sarokról kiindulni, hanem a sarokteleknek a tömbbelső' felé esó' határvonalától. Csak a tömb megnyugtató módon történt megszerkesztésének befejezése után lehetett a telekkönyvben megadott méretek szerint, a saroktelkeket hozzárajzolni. Jól járható ut volt az is, ha volt a tömbben olyan telek, mely egyházi kézben volt, annak határát felhasználni kiindulásul. Az ilyen telek jellegénél fogva évszázadokon nem változott és ha legújabban más is a birtokos, a telek maradt. Mint emiitettem, a közigazgatás és a klérus telkei nem képezték összeírás tárgyát. Telekkönyvbe nyilván csak az adózó telkek kerültek bele. Felmérési adatok hiányában ezen telkek legrégibb ismert állapotát vettem figyelembe. A XVIII. századból valamennyire vonatkozólag rendelkezésre áll térkép, vagy helyszínrajz. A tapasztalat ugyan azt mutatta, hogy ezen régi térképek ponfosság szempontjából nem múlják túlságosan felül a telekkönyv készitó'it, >de mivel ezen telkek a XIX. század végéig nem változtak, könnyebb volt a hibákat kiszűrni. Kivétel volt a sóház (S) a Kossuth Lajos utcában és a városház telke, melynek legvalószínűbb alakját az 1865. évi kataszteri térképről vettem át. Külön feladat volt a Széchenyi-tér keleti oldalának, lehetó'leg hiteles megrajzolása. Erre legmegfeleló'bb alap a Széchenyi-tér rendezési terve volt, melyet Nóvák városi mérnök készített 1838-ban és amely az akkori tényleges állapotot is részletesen feltüntette. Ez az állapot lényegében nem különbözött az 1777. évi térképen láthatótol, csak a mostani bírósági épület helyén, a hajdani török fürdó' helyén épült fel közben a Niczky ház, melynek átalakításából alakult ki a jelenlegi bírósági épület. Ezen rész legkorábbi épülete, a Brrisics-féle ház a Nádor helyén (261. sz.), már 1722-ben megvolt és 1845-ig állt. Egy évszátadon át egyedül állt mint lakóépület ezen az oldalon. Körülötte csak a fürdó' romjai és a város céljaira szolgáló enyészeti épületek voltak. Közben a jezsuitáké lett, majd a belvárosi plébánia. Tehát minden oka megvolt, hogy változatlan maradjon. Ehhez hozzárajzolva a Grundtbuch adatait, adódott a Déryné utca valószínűtlennek látszó torkolata, amiből az következne, hogy a török fürdó' épülete - a 262. számú telken - is egészen ferdén állt a mai homlokvonalhoz viszonyítva, bár ezt a Birisics ház homlokvonalának iránya alátámasztani látszik, amit a telek nyugati határa jelez. Mivel a méretekből ez adódott és más adat ellenében nem állt, igy kellett, hogy rajzoljam. Mint fentebbiekből látható, igen sok esetben, só't mondhatnám az esetek többségében bírálat tárgyává kellett tenni az adatokat, ami többnyire kompromisszumos megoldásra vezetett. Természetesen ez csak bizonyos határig volt megengedhető'. A különböző' adatok és szempontok összehangolásával lehetett megrajzolni a legvalószínűbb 1722. évi állapotot, esetleg ismételt próbálgatások után," amely állapot valamely megbízható későbbi, vagy a jelenlegi állapottal összhangba került, illetó'leg, amelybó'i a jelen állapot levezethető' volt.