Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Madas József: Helyszínrajz az 1722. évi Pécs-belváros utcáiról és telkeiről

A mérés lánccal kellert történjék. A mérdlánc elvben bécsi öles volt, de hi­telesítés hiányában, nyílván nem volt egy öle 1896 mm. Egyes háztömböknél meg­állapítható volt egy 3,5 %-os szabályos hiba, ami azt jelentette, hogy a méró'lánc megnyúlt és ennek következtében minden vele mért és megállapított méret a valósá­gosnál kisebb volt. Mivel ezen szabályos hiba nem minden telektömbnél jelentkezett, feltehetó'en több láncot használtak a mérésnél. A méréseket nyilván a mindenko&i tereppel párhuzamosan végezték, nem pedig lépcsó'sen, illetve a hosszakat nem redukálták a lejtó'szögnek megfeleló'en. A méréseket nyilván maga a polgárság végezte, tehát szakmailag képzetlen személyek. A tapasztalat azt mutatta, hogy a mérés gondossága és az adatok fel­jegyzésének megbízhatósága is joggal kétségbe vonható. Tehát szabályos, szabály­talan és durva hibák halmozódásával kell számolnunk. A térkép rajzolása közben az a vélemény alakult ki, hogy a fenti hibaforrások eredményeként a telekkönyvben megadott és a mostani térképen lemérhető' méterek között mutatkozó 1-2 m-es eltéréseket nem szabad valóságos eltérésként kezelni és a leghelyesebb ilyen mértékű eltérések esetében a jelenlegi állapotot 1722-re visz­szavetiteni, vagyis feltételezni, hogy a telekhatár nem változott. Végül is a kialakult eljárás az lett, hogy az 1963. évi térképről egy háztömb, illetve telektömb határvonalait pauszra átmásoltam és. erre kíséreltem meg felrajzol­ni az 1722. évi telkeket a telekkönyv méretei alapján, alkalmazkodva a telkek lefutási irányához lehetőleg. Mindig lehetett találni olyan telkeket, melyeknél az eltérés fenti hibahatárok között mozgott. Ha a tömbben sikerült néhány telket már azonosítani, a többit jól közbe lehetett iktatni, hiszen a végeredmény szerint a telkeknek több mint a fele nem változott, illetve csak olyan megosztás, vagy összevonás történt, melynél a régi telekhatár jelentós része változatlan maradt. Miaradtak egyes telkek melyeket megoldani nem tudtam, azoknál a legvalószínűbb telekhatárt szagatott vonallal rajzoltam meg. Ha a megengedettek elfogadott hibahatáron tuli eltérések jelentkeztek, meg­vizsgáltam az 1777. évi és az 1865." évi kataszteri térképen a kérdéses területet. Ezek a térképek sok esetben felvilágosítást adtak. Meg lehetett állapítani több esetben telekösszevonást, majd újra felosztást is. De az újra felosztás nem szük­ségképpen állította vissza az eredeti telekállapotot. Más esetben durva hibát kellete feltételezni egy-egy teleknél és azt kellett kiszűrni. Egyes, a szerkesztés közben adódott eseteket példaként ismertetek. A mai Sallai utca északi oldalának felhordásakor az 1722. évi telekhatárok a jelenlegitől fokozatosan kezdtek lemaradni. Ez a lemaradás állandóan és egyenle­tesen növekedett. Itt volt megállapítható kétséget kizáró módon a méró'lánc meg­nyúlásából származó szabályos hiba. Az 1722-es adatoknak 3,5 %-al való korrekci­ója után a telekhatárok jól egyeztek. Ez a jelenség még más helyeken is megis­métló'dött. A durva hibára volt jellemző' eset a mai Kossuth Lajos utcának a mai Zetkin Klára utca és a Nagy Flórián utca közé esó' szakasza. A Kossuth utcai homlokvo­nal ugy a jelenlegitől, mint az 1865-ös és 1777-es állapottól is eltért. A telekha­tárok sorozatosan elferdültek, de ugyanakkor a telektömb János utcai oldalán a telekhatárok mind a négy ídó'pontban jó egyezést mutattak. Végül is a 240. számú telek bejárati szélességét 3 öllel lecsökkentve a Kossuth utcai oldalon is a telek­határok, a János utcai oldalnak megfeleló'en, egyeztek. Az újrafelosztással járható változásra jellemző' a Kossuth Lajos utca és a Zetkim

Next

/
Thumbnails
Contents