Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Madas József: Helyszínrajz az 1722. évi Pécs-belváros utcáiról és telkeiről

A mérés lánccal kellert történjék. A mérdlánc elvben bécsi öles volt, de hitelesítés hiányában, nyílván nem volt egy öle 1896 mm. Egyes háztömböknél megállapítható volt egy 3,5 %-os szabályos hiba, ami azt jelentette, hogy a méró'lánc megnyúlt és ennek következtében minden vele mért és megállapított méret a valóságosnál kisebb volt. Mivel ezen szabályos hiba nem minden telektömbnél jelentkezett, feltehetó'en több láncot használtak a mérésnél. A méréseket nyilván a mindenko&i tereppel párhuzamosan végezték, nem pedig lépcsó'sen, illetve a hosszakat nem redukálták a lejtó'szögnek megfeleló'en. A méréseket nyilván maga a polgárság végezte, tehát szakmailag képzetlen személyek. A tapasztalat azt mutatta, hogy a mérés gondossága és az adatok feljegyzésének megbízhatósága is joggal kétségbe vonható. Tehát szabályos, szabálytalan és durva hibák halmozódásával kell számolnunk. A térkép rajzolása közben az a vélemény alakult ki, hogy a fenti hibaforrások eredményeként a telekkönyvben megadott és a mostani térképen lemérhető' méterek között mutatkozó 1-2 m-es eltéréseket nem szabad valóságos eltérésként kezelni és a leghelyesebb ilyen mértékű eltérések esetében a jelenlegi állapotot 1722-re viszszavetiteni, vagyis feltételezni, hogy a telekhatár nem változott. Végül is a kialakult eljárás az lett, hogy az 1963. évi térképről egy háztömb, illetve telektömb határvonalait pauszra átmásoltam és. erre kíséreltem meg felrajzolni az 1722. évi telkeket a telekkönyv méretei alapján, alkalmazkodva a telkek lefutási irányához lehetőleg. Mindig lehetett találni olyan telkeket, melyeknél az eltérés fenti hibahatárok között mozgott. Ha a tömbben sikerült néhány telket már azonosítani, a többit jól közbe lehetett iktatni, hiszen a végeredmény szerint a telkeknek több mint a fele nem változott, illetve csak olyan megosztás, vagy összevonás történt, melynél a régi telekhatár jelentós része változatlan maradt. Miaradtak egyes telkek melyeket megoldani nem tudtam, azoknál a legvalószínűbb telekhatárt szagatott vonallal rajzoltam meg. Ha a megengedettek elfogadott hibahatáron tuli eltérések jelentkeztek, megvizsgáltam az 1777. évi és az 1865." évi kataszteri térképen a kérdéses területet. Ezek a térképek sok esetben felvilágosítást adtak. Meg lehetett állapítani több esetben telekösszevonást, majd újra felosztást is. De az újra felosztás nem szükségképpen állította vissza az eredeti telekállapotot. Más esetben durva hibát kellete feltételezni egy-egy teleknél és azt kellett kiszűrni. Egyes, a szerkesztés közben adódott eseteket példaként ismertetek. A mai Sallai utca északi oldalának felhordásakor az 1722. évi telekhatárok a jelenlegitől fokozatosan kezdtek lemaradni. Ez a lemaradás állandóan és egyenletesen növekedett. Itt volt megállapítható kétséget kizáró módon a méró'lánc megnyúlásából származó szabályos hiba. Az 1722-es adatoknak 3,5 %-al való korrekciója után a telekhatárok jól egyeztek. Ez a jelenség még más helyeken is megismétló'dött. A durva hibára volt jellemző' eset a mai Kossuth Lajos utcának a mai Zetkin Klára utca és a Nagy Flórián utca közé esó' szakasza. A Kossuth utcai homlokvonal ugy a jelenlegitől, mint az 1865-ös és 1777-es állapottól is eltért. A telekhatárok sorozatosan elferdültek, de ugyanakkor a telektömb János utcai oldalán a telekhatárok mind a négy ídó'pontban jó egyezést mutattak. Végül is a 240. számú telek bejárati szélességét 3 öllel lecsökkentve a Kossuth utcai oldalon is a telekhatárok, a János utcai oldalnak megfeleló'en, egyeztek. Az újrafelosztással járható változásra jellemző' a Kossuth Lajos utca és a Zetkim