Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

FORRÁS ISMERTETÉSEK - Katona Imre: A Zsolnay-eozin kialakulása a korabeli dokumentumok tükrében

menyeként a rubinpiros zománcot állítják elő, melyet talán színe miatt, talán jelez*ve ezzel, hogy uj kerámiai lehetőségek kezdetén állanak a görög hajnalpír után 11 Eozin"-nak nevezte el." Lényegében azt az álláspontot foglalta el a A/íüvészeti Lexikon szerzője is az "eozin" címszóban. "Wartha Vince Zsolnay Vilmofc megbízásából egy gubbioi mester müvének máza anyagát elemezte ki, és ennek nyo-^ mán megbízójával együtt a gyárban való felhasználás céljára elő is állította." Alta-tIában 1893-at tartják a Zsolnay eozin születési évének. A fémmáz akkoriban - sőt még évek után is - lüszternek, vagy franciásan 11 lustre-"nek hívják. A Pallas Nagy Lexikon 1893-ban megjelent L-betüs szavakat tartalmazó kötetében "lüszteres agyagi edények" cim alatt foglalkozik a fémfényü edények mibenlétével: "Aranyfényű és rézfényü edényeket már a mórok készítettek (A I ha m bra-váza) és ezt a technikát az olaszok is ismerték, kik a majolikát is rézfényü festékkel díszítették. (Gubbio-maJolika.) A L.-ek előállításának titka későbben elveszett és csak ujabban, elsősorban Deck T.-nek sikerült az elfeledett technikát ismét felfedeznie. L. még Fémek VII. köt. 68. 1. L Lustre" A címszó alatt olvasható P.L. - monogramm Petrik Lajos mér* nök, agyagtechnológus nevét takarja. Az utána következő "lüszteres festékek" címszóban az agyagárukon alkalmazott, olajban oldott festékekről értekezik. A lexikon E-betüs kötete jóval 1893 előtt jelent meg. Ezért az 1893-ban felfedezett, s az Eos hajnal istenről elkeresztelt eozint - ha az eddigieknek hitelt adhatunk - nem szabad a kötetnek tartalmaznia. Ezzel szemben a Pallas Nagy Lexikonban az áll az eozinról : "Eozin (tetrabromfl uorescein) az un. ffaleinek közé tartozó festék... Szép zöldesen csillámló kristályos por, mely vízben és borszeszben gyönyörű színnel oldódik. Szövetek festésére használják. Ebbó'l arra következtethetünk, hogy a lüszter helyett elterjedt eozin-szavunkat nem-a feltalálók alkották, hanem legfeljebb kölcsönvették a hasonló nevü és színhatású ruhafestéktől. A név-asszociációnak az a legvalószínűbb magyarázata, hogy miként a rézlüszter átalakul a redukciós tüz hatására fémes<zöldes szintó'l vöröses barnára, olyan szint játszik az említett ruhafesték is. Ha ezek után figyelembe vesszük, hogy eozin szavunk megjelenése és elterjedése idejében az 1890-es évek végén, az 1900-as évek elején túlnyomórészt olyan kerámia dísztárgyak készültek a Zsolnayak pécsi gyárában, melyeken a vöröses-barnás szín ugyanúgy megtalálható, mint a fémes hatást keltő zöldes-kékes szín, akkor nyilvánvaló, hogy az eozin komplexebb fogalom, mint első pillanatra hinnénk. i Vannak, - és nem is kevesen - akik az eozint pécsi specialitásnak tartják. Ezek szerint ugy tűnhet, mintha Zsolnayn kivül senkinek nem sikerült volna Európában, vagy máshol eozint előállítania. A Zsoinay-eozin valóban sajátságos és ha nem is alapjaiban, de karakterében tényleg eltér Európa és a világ hasonló készítményeitől. A különbségekre még visszatérhetünk, előbb azonban - érthetően - a hasonlósággal, vagy az azonosságokkal foglalkozunk. Az eozin, melynek csupán egyik válfaja a pécsi-, lényegét, illetve összetételét tekintve ugyanolyan fémmáz, mint külföldi rokonai, megfelelői. Csakhogy ezek karakterét, fémes csillogását döntően meghatározza annak a máznak a milyensége, öszszetétele, melyre a reflexet, vagy a fémes csillogást létrehozó pép rákerül. Ezért már korán megindult - miként Francia- és Németországban, ugy Magyarországon is - az eozináláshoz leginkább megfelelő mázak kialakítása, kikísérletezése. A máz összetétele annak karakterét is meghatározza, jellemzi. A máz tulajdonságait az eozin-pép rákerülése után is megőrzi. Ezért a fémesség, vagy a fémreflex milyensége - erősen érvényesülő, vagy csak alig konstatálható jelenléte mellett a máz tulajdonságai a legjellemzőbbek. 25 193