Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)
BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Tímár György: Profán és templomtitulusból eredő falunevek találkozása a XIV. századi Baranya ÉNy-i szögletén
Találunk ehhez teljesen hasonló példát. A fentemiitett két listáról idézett falvak sorában található Agtelek (papja András) a Regisztrum többi listáján nem található. Újra a már bevált módszert alkalmazzuk. Agtelek szomszédos falvai, vagyis Gyürüfü és (az almamelléki) Szentmárton körzetében azt a templomtitulussal megnevezett falut keressük most, melynek papja András, és a többi lista valamelyikén jegyezték fel. Hamarosan meg lesz ez a falu is: Keresztúr, mai nevén Almáskeresztur. Ez itt annyit is jelent, hogy Keresztúr és Agtelek a XI\'. ,sz. elején még egy falunak számított, és papja hol az egyik, hol a másik néven jegyeztette fel magát a Regisztrumba. 56 Lássuk most az András papról készített listát: 57 1. Andreas deAgeclucXL. banales. 2. Sacerdos de Sancta Cruce solvit XL. banales. 3. Andreas sacerdos de Sancta Cruce XX. banales. 4. Andreas sacerdos Sancte Crucis solvit XX. banales. 5. Andreas de Oteluk solvit XV. banales. 6. Andreas de Sancta Cruce solvit XX. banales. Erszék = Szentmárton és Agtelek = Keresztúr esetében az azonosítás menetét leegyszerűsítő' "erszéki Szt. Márton templom" ill. a "Szt. Ke/es,zt templom Agteleken" formulák hiányoznak a listáról. Ez persze csak annyit jelent, hogy az illetó' papok e formulákat nem diktálták be tízedfizetéskor. Az azonosítás szempontjából viszont ez a tény nem lehet perdöntő. Kanyarodjunk most vissza mondandónkhoz, a Gyürüfü határában lévő Szentlélekpuszta hajdani templomához. Koller véleményéből annyit fogadjunk el, hogy itt egy, a pápai tizedjegyzékben is szereplő, a Szentlélek tiszteletére épített templom állott az árpádkorban. A székesegyházi főesperesség listáján 58 csak egy "Szentlélek" templom szerepel. Ez a már ismételten említett 1334. évi őszi gyűjtés lajstromának végén található, és papja Jakab. A már ismert módon keressünk egy Jakab papot a Regisztrumban, aki egy profán eredetű névvel jelzett környékbeli plébánia után adta le tizedét. Nem lesz nehéz rátalálnunk. A jegyzékben Gyürüfü papja is Jakab. Az Erszék = Szentmárton és Agtelek = Keresztúr azonosításánál alkalmazott módszer sikere késztet Koller és Györffy vélekedésétől eltérő álláspont elfogadására: Az árpádkori Gyürüfü temploma volt az imént említett "Szentlélek" templom, és ennek papja volt Jakab. Szépséghiba nélkül ez az elmélet sem lehet meg. Az erszéki ill. agteleki példák esetében az azonos nevü papok tizedlerovásai korrekt listát képeznek. A Gyürüfü = Szentlélek azonosításnál ez igy nem áll fenn. Jakab papunkról mindössze négy feljegyzés található a Regisztrumban. Három gyűjtésnél hiányzik a neve, két lajstromban mint gyürüfüi pap fizet, s végül a már ismert 1334. évi Őszi listán viszont megtalálható ugy is mint gyürüfüi, ugy is mint szentléleki pap. Gyűjtsük ki a Regisztrumból Jakab papról is a fel jegyzéseket. 59 1. Jacobus de Syrofen X. banales. 2. - - - (nem szerepel) 3. - - - (nem szerepel) 4. - - - (nem szerepel) 5. Jacobus de Kyrewf nichil solvit. Jacobus ecclesie Sancti Spiritus solvit X. banales. 6. Jacobus de Korofiev solvit X. banales.