Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Tímár György: Profán és templomtitulusból eredő falunevek találkozása a XIV. századi Baranya ÉNy-i szögletén

•Első látásra e listából ésszerűen azt a következtetést lehetne levonni, hogy Gyürüfü és Szentlélek nem azonos, és mindkettőnek papja Jakab. Mégis az 1334.es őszi lista alaposabb vizsgálata után e következtetést elvehetjük. Legelső, amit észreveszünk, hogy az 1334-es őszi listán csak egyszer jegyzik fel Jakab papról, hogy fizetett. Papunk tehát három alkalommal (az 1., az 5. és 6. gyűjtésnél) adott 10-10 bánt dénárt. Három további gyűjtés lajstromán nem találni nevét, vagyis nem fizetett. E három nemfizetésről a lajstrom összeállítója nem vett tudomást. Felmerül tehát a kérdés: az 1334-es őszi listára hogyan jegyezhették fel Gyürüfü papjáról a feltevésünk szerint téves "nichil solvit"-ot. Koller véleményének taglalásánál megismerkedtünk az 1334-es őszi lista szerke*zetével. Láttuk, hogy csak Péter bodonyi pap neve hiányzik erről a listáról, a pár<huzamos 1332-es lista nevei közül (természetesen a 4 nem azonosítotton tul). A szorgalmasan fízető Péter papnak a Regisztrumból való kimaradásából azt a következtetést vontuk le, hogy Bodony valami okból megüresedett. A jegyzék készítője most, a gyűjtés végefelé e tényt már nem találta fel jegyzendőnek. Annál inkább megjegyzésre méltónak vehette azt, hogy az eddig is csak egyszer fizető gyürüfüi pap most újra nem fizetett. A sorbaszedett falvak lajstromába aztán e tényt fel is irta. Annyi helyismerete nyilván nem volt, így aztán nem is tudhatta a tizedgyüjtő, hogy a 10 banálist fizető Jakab pap, aki most ugy diktálta be nevét, mint a "Szentlélek" templom papja, voltaképpen azonos a gyürüfüi Jakab pappal. Mivel a szentléleki Jakab papról csak annyit tudott a lístakészitő, hogy 10 bánit fizetett, de topográfiai lag helyesen már nem tudtq a feljegyzést a maga helyére besorolni, ezért a lajstrom végére, a többi kimaradt falu közé került a Szentlélek falu is. Ez a megoldás kielégítő magyarázatot ad a Kollernél és Györffynél felhozott nehézségekre. Koller véleményével szemben az volt a nehézség, hogy a két plébánia, a szentléleki és a gyürüfüi tul közel esnek egymáshoz, ugyanakkor a szentléleki plébániáról szóló feljegyzés topográfiai szempontból - à Regisztrum alapján amúgy is kétséges. Györffy a várfalakon kivül Jévő pécsi Szentlélek templom papjává teszi meg Jakab papunkat. Figyelmen kivül hagyja ugyanakkor a templom jellégét (kolduló rendé), valamint az általa e templomhoz besorolt két pap egyházi státuszát, jövedelmét. + + + Nem volna eléggé meggyőző az egyazon helységre vonatkozó profán eredetű és templomtitulusból vett helynevekkel kapcsolatos megfigyeléseket tárgyaló eszmefuttatás, ha csupán a pápai tízed jegyzékekre támaszkodna. Vegyük ezért még egyszer sorra a vizsgálatainkhoz alkalmas kétnevü falvakat. Kövessük nyomon sorsukat, neveik további életét. Töttös = Szentegyed. A tízedjegyzékek korára lényegileg lezárult a névcsere. Az ősi, a pogány idők emlékét őrző helynév idővel a feledés homályába merült. A török időkig működő kőtemplomának plébánosa papi javadalmán tulmenőleg még egy jobbágytelek után is adózott 1542-ben.

60 A török után a puszta a Batthyan majd Biedermann család birtokában. I860 után ez utóbbiak majorsága épül itt néhány cselédházzal.

61 A Töttös név a környék helynév anyagában ismeretlen. Teleki = Szentdénes. A korábban két önálló falu egybeolvadása után itt is a templomtitulus maradt fenn falunévként. Egy az 1550-es években kelt defterben még felsorolják a falu papját.

62 A török idők elmultával az unitáriusoknak még