Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Tímár György: Profán és templomtitulusból eredő falunevek találkozása a XIV. századi Baranya ÉNy-i szögletén

szentelt templom Királyegyházán, Szt. Kereszt Felmagasztaltatása tiszteletére épített drávakereszturi kápolna, a szentdénesi Szent Dénes templom stb.

39 Ha a templomtitulus egy szent neve (mint Boldogasszony, Szt. Márton, Szt. Lőrinc, Szt. Erzsébet stb.) akkor az illető szent a templom védőszentje, patrónusa. Ha a templomot valamely isteni személy, vagy hittitok tiszteletére emelték, akkor patrónusról nem beszélhetünk. A Szentháromság, Szentlélek, Szent Kereszt stb. nem "védőszent". Az illető templomtitulusnak az egyházi naptárban fellelhető ünnepnapján van a templombucsu, ez a Patrocinium. 40 A templomtitulus helynévi használata Györffy, Knîezsa, Bárczi

41 egybehangzó megállapításai szerint nálunk akkor vette kezdetét, mikor a "nép lélekben is kereszténnyé" kezdett válni.

42 A templomtitulus helynévvé válása különféle módon történhetett. Előfordult, hogy meglévő, profán eredetű nevet szorított ki az időközben felépített templom titulusa. Jó példát találunk erre az Almamellék község határában lévő Szentegyedpuszta esetében. Karácsonyi

43 egy 1346-ból származó, valamint ennek tartalmával összefüggő, 1183-ból eredő oklevélre hivatkozva írja le, hogy a jelenleg is élő Szentegyed helynév a hajdani Töttös nevet hogyan váltotta fel. A XII. században használt Töttös nevet a XIV. század derekán még ismerték. Mégis a XIII. században már inkább csak a Szentegyed név volt használatban. Később a Töttös névről itt teljesen megfeledkeztek. Megjegyzendő, hogy a pápai tizedszedés alkalmával Szentegyed papja minden Jizetésnél a falu templomtitulusos nevével iratkozott fel a lajstromba.

44 A Regisztrumban találunk viszont arra is példát, hogy egyazon falu profán és templomtitulusos neve együtt él, és a két különböző név egymást váltogatja. A Németin lévő Szt. Jakab tiszteletére emelt templom papja Lőrinc hol mint Németi, hol mint a Szent Jakab templom, hol Szentjakab (falul) papja van feljegyezve a listákon. De lássuk most sorban mind a hat bejegyzés szövegét:

45 1. Laurentius de Németi XL. banales. 2. Sacerdos ecclesie Sancti Jacobi de Nemety solvit LXX. banales. 3. Laurentius sacerdos de Sancto Jacobo 'de Nemety solvit XX. banales. 4. Laurentius de Sancto Jacobo solvit XX. banales. 5. Laurentius de Nemepti solvit III, grossos. 6. Laurentius de,Sancto Jacobo de Nempti solvit VI. grossem. A 3. és 6. feljegyzéseknél a "de Sancto Jacobo" formula a profán falunévvel együtt jelenik meg. Épp ezért itt csak templomtitulusként értelmezhető. A 4. feljegyzésnél viszont ugyanez a "de Sancto Jacobo" önmagában áll. Itt tehát templomtitulusként Ís, településnévként is vehetjük. Településnévi értelmezés mellett szól a Regisztrum számtalan hasonló esete, ahol a "de + templomtitulus" kétségtelenül településnév (prepozícióval).

46 Más, az előbbihez hasonló példát is találunk. A Telekin lévő Szent Dénes templom papjának tizedfizetéseirő! szólnak az alábbi feljegyzések:

47 1. Sacerdos de Sancto Dyonisîo X. banales. 2. Ecclesie Sancti Dyonisíi de Teliky solvit XX. banales. 3. Petrus sacerdos de Teliky solvit VIII. banales. 4. Petrus de Cheleky solvit VIII. banales. 5. Petrus de Sancto Dyonisio solvit II. grossos. 6. Petrus de Chelyki solvit V. banales. Györffy

48 említi Szentdénesről, hogy a XIII. században két külön településként jelentkezik a tizedjegyzékekben már egy faluként szereplő Teleki = Szentdénes.