Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETIRÁS TÖRTÉNETÉBŐL - Kopasz Gábor: Baranya megye háromnegyedévszázados monográfiája

Amikor tehát Várady allevéltárnok a megyei monográfia írására, szerkesztésére a közgyűléstől, vagy az alispántól szabadságot kapott, az árvaszék levéltárába helyettest kellett kijelölni.

27 Várady Ferenc irói készségére mutat, hogy őt az al levéltárnokot bizta meg a megye monográfia írásával, szerkesztésével, nem pedig a főlevéltárnokot. Saághy Lipót főlevéltárnok hivatalnok-típus volt, nem foglalkozott irodalommal, vagy helytörténetirással, még csak részt sem vett a Várady Ferenc által szervezett szerzői munkaközösségben. Ezzel szemben Váradyt az írás, az irói munka szeretete lelkesítette a monográfia létrehozásában. Az alispánhoz benyújtott különböző kérvényeiből kitűnik, hogy Várady a monográfiával kapcsolatos anyaggyűjtése során budapesti forrásokat is használt. Értesült arról, hogy az elhunyt Hatos Gusztáv gyűjtése is megtalálható Budapesten. Ebben az ügyben Kisfaludy Imre táblabíróval, Hatos Gusztáv sógorával folytatott levelezést. Kisfaludy táblabíró szerint Hatos Gusztávnak egyik fotörekvése, sőt talán életcélja volt Baranya megye monográfiájának megírása. Erre szorgalmasan készült éveken keresztül, s kitartóan végezte az adatgyűjtést. Igy nagymennyiségű és igen jelentős forrásadatokat sikerült összehoznia. Várady a Hatos-féle jegyzetanyagot áttanulmányozás és felhasználás céljából szerette volna Kisfaludytól megszerezni. Kisfaludy azonban azt válaszolta, hogy a boldogult Hatos Gusztáv gyűjtését átadták a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Ezt a szabályok szerint kikölcsönözni nem lehet, de a múzeum könyvtári osztályán meg lehet tekinteni, kutatni lehet benne és jegyzeteket lehet róla készíteni. Várady jelentette is az alispánnak, hogy Hatos Gusztáv jegyzetei a Nemzeti Múzeum tulajdonában vannak és csak ott másolhatók le. Ha a Hatos-féle jegyzetekhez hozzá akar jutni, pár hetet Budapesten a Nemzeti Múzeumban kell eltöltenie. De ugyancsak Budapesten meg kell néznie néhány kinyomatott munkát is. Igy pl. Thaly Kálmántól "A dunántúli megyék történelme", továbbá a Szilágyi Sándor által szerkesztett "A magyar nemzet története" cimü munkákat. Tanulmányozni kívánta még az 52. gyalogezred történetével, valamint a Baranya megye kőszénbányáival foglalkozó német nyelvű munkákat.

28 Későbbi jelentéseiből tudjuk, hogy Várady egy hónapig dolgozott Budapesten, ahol jegyzetelte az okmánytárak Baranya megyére vonatkozó anyagát és a Nemzeti Múzeumban fellelhető forrásokat. Nyilván elsősorban Hatos jegyzetgyüjteményét használta, de az itt nyert tájékozódás alapján hozzájutott még egyéb különféle forrásokhoz. Váradynak a budapesti kutatásaira vonatkozó jelentéseiből az tűnik ki, hogy kész munkákból, kiadásban megjelent okmánytárakból, feldolgozásokból, nyomtatásban meg nem jelent kéziratokból, jegyzetgyüjteményekbó'l szedegette a monográfia anyagát. Budapesti kutató munkája alatt inkább a könyvtárakat látogatta, mintsem a levéltárakat. Várady Ferenc pécsi forrásairól részben már tettünk említést. Anyaggyűjtésével kapcsolatban már utaltunk arra, hogy éveken keresztül behatóan tanulmányozta Koller József egyháztörténeti köteteit. De ő maga is írja az alispánhoz benyújtott egyik beadványában, hogy jegyzeteket kell készíteni Koller "A pécsi püspökség története" cimü nyolckötetes latin nyelvű munkája ból. További pécsi források iránt érdeklődve, amikor Várady bejelentette Aidinger János pécsi polgármesternek, hogy a megyei monográfia megírásának és megszerkesztésének nagy munkájára vállalkozott, Aidinger elsősorban a városi levéltárban található bőséges forrásanyagra hívta fel Várady figyelmét. Kutatás céijáboi készséggé!