Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETIRÁS TÖRTÉNETÉBŐL - Kopasz Gábor: Baranya megye háromnegyedévszázados monográfiája

bocsátotta Várady rendelkezésére a városi levéltári anyagot és azt irta Váradynak, hogy már utasította is Ziegler Tivadar városi levéltárnokot Várady jegyzetelő munkájának a támogatására. Nincs nyoma annak, hogy Várady Ferenc saját maga kutató, jegyzetelő munkát végzett volna a pécsi városi levéltárban. A Pécsett előforduló és felhasználható források közül Várady nagy jelentőséget tulajdonított Bartosságh Imre kéziratos jegyzeteinek. Az 1891. év márciusában a megyei közgyűléshez benyújtott kérelmében hivatkozott is arra, hogy megtette az előkészületeket Bartosságh jegyzeteinek a beszerzésére. Ugyanekkor emiitette, hogy még a pécsi püspöki könyvtárat is át kell kutatnia abból a szempontból, hogy ott a már emiitetteken kívül még milyen munkák foglalkoznak Baranya történetével. Várady tehát lényegében és elsősorban mindenütt a kész kiadványokat, feldolgozásokat kereste. Ezek után Váradynak ha a forrásokhoz való viszonyát nézzük, elemezzük, már eddig is kitűnt, hogy inkább a nyomtatott szövegeknek adott elsőbbséget, nem pedig a levéltárak kéziratos anyagának. Talán mindez újságírói és irói egyéniségéből következett. Inkább a könyvtárakat, mint a levéltárakat látogatta. Még Pécs város polgármesterétől is Baranya megyére vonatkozó kiadványt kért, mire az azt válaszolta, hogy ilyen kiadvánnyal nem rendelkezik, de használja forrásanyagul Pécs város levéltárának adatait. Várady talán azért használta, kereste a kész kiadványokat, feldolgozásokat, jegyzetgyüjteményeket, kéziratban maradt munkákat, mert igy a monográfia anyaggyűjtésében kevesebb idő alatt több eredményt lehetett elérni, hiszen Várady nem sok időt kapott a monográfia megírására. Főként részfeldolgzásokból akarta a megye történetének monografikus szintézisét létrehozni. A megye történetének egyes részleteire ilyen részfeldolgozások azonban nem igen voltak. Koller és Haas müvei szintén a megye egész történetét felölelő szintézisek voltak. Éppen a rendelkezésre álló levéltári anyag kutatása, átnézése, jegyzetelése adta volna a sajátos szint a monográfia történeti részének. Egyébként sem lehet egy monográfia Írásánál figyelmen kívül hagyni, nélkülözni az eredeti levéltári forrásanyagot. Részben ennek lehetett a következménye, hogy Váradynak a monográfia történeti részének megírását át kellett engednie másnak, nevezetesen Németh Bélának. Várady első elgondolása idején, amikor a közgyűléstől megbízást kapott a monográfia megírására, arról volt szó, hogy ő irja a monográfia történeti részét is. A történeti részből Várady végül is teljesen kimaradt, és csak a földrajzi, természetrajzi, néprajzi, irodalmi, művészeti, kultúrtörténeti, szociálpolitikai részeket irta meg, sőt még ezeket is részben munkatársakkal osztotta meg. A második kötetben megjelent szoros értelemben vett történeti résznek csupán szerkesztője és nem irója. Az első kötetben felsorolt részeken és az egész kétkötetes munka szerkesztésén kivül nem is foglalkozott Várady később sem helytörténettel. Közéleti szereplése, kulturtevékenysége során az irodalom - főként a költészet - és a publicisztika területén maradt. Mindezek ellenére a monográfia elkészítésével kapcsolatban annyit meg kell állapítanunk, hogy Várady a rendelkezésére álló időben viszonylag sokat kutatott, jegyzetelt Budapesten és Pécsett. Ezalatt jelentős mennyiségű helytörténet adatot is összegyüjthetett. Lehetséges, hogy a saját jegyzeteit is átadta feldolgozásra Németh Bélának, a történeti rész írójának. Eszerint valószínűnek látszik, hogy Németh Béla beledolgozta értékes helytörténeti müvébe Várady gyűjtését, s Németh Béla feladata volt a helybeli levéltárak anyagának átnézése, elsősorban a Baranya megyei és Pécs városi levéltárak jegyzetelése.