Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETIRÁS TÖRTÉNETÉBŐL - Kopasz Gábor: Baranya megye háromnegyedévszázados monográfiája

Várady kérelmét most az állandó választmány is sokkal kedvezőbb javaslattal terjesztette a közgyűlés elé. A megyei állandó választmány is fontosnak tartotta, hogy államalapításunk ezredik évfordulójára elkészüljön a megye monográfiája, hogy ezzel Baranya megye is maradandó emléket állítson a millenáris jubileumra. Sürget az idő, hogy a mult történeti eseményeit és a jelen kor viszonyait megörökíttesse a megye. Baranya vármegye csak a többi megye példáját fogja követni, amelyek már eleget tettek kötelezettségüknek a monográfiájuk megiratásával. Hangsúlyozta az állandó választmány javaslata, hogy a monográfiának tartalmaznia kell a megye egyes községeinek keletkezését, fejlődését, vagy elpusztulását, szervezetét, földrajzi, természetrajzi, néprajzi viszonyait, történelmét és kultúrtörténetét. Általában mindent bele kell foglalni, ami beilleszthető egy megyei monográfiába. A szövegrészekben megfelelő képeket, térképeket, rajzokat kell elhelyezni. A mü elkészítésére és kiadására ó 000 forint megszavazását javasolta a választmány, amely összeg azonban csak az akadémia kedvező bírálata után lesz folyósítható. Az állandó választmány javaslatára a megyei közgyűlés 1894. október 8-án elhatározta, hogy Várady Ferenc megyei al levéltárnokot megbízza Baranya megye monográfiájának, elkészítésével és kiadásával. Erre a célra megszavazott részére 6 000 forintot a törzstőke és a házipénztári tartalékalap terhére. A választmány javaslatának megfelelően kikötötte azonban a közgyűlés, hogy a megszavazott összeget csak akkor lehet folyósítani, ha a monográfia kéziratát a Magyar Tudományos Akadémia már előzőleg kedvező bírálatban részesítette, megfelelőnek és kiadhatónak ítélte. Kikötötte a közgyűlés, hogy a 6 000 forint ellenében az al levéltárnok tartozik a kinyomatott műből 500 példányt a vármegye rendelkezésére bocsátani, amelyből a megye egy-egy példányt küld az ország valamennyi törvényhatóságának és Baranya vármegye valamennyi községének. Az 500 példányból még ezekután visszamaradó köteteket pedig az alispán rendelkezésére bocsátja.

22 A megyei közgyűlési határozatot előbb ki kellett hirdetni a megye községeiben, majd pedig - ha a községekből fellebbezés nem érkezett - fel kellett terjeszteni a belügyminiszterhez jóváhagyás végett. A közgyűlési határozat csak ezek után emelkedett jogerőre. A 6 000 forint megszavazásáról szóló közgyűlési határozatot 1894. október és november hónapok folyamán hirdették ki a megye községeiben. A kihirdetés a szokásos módon történt, vagyis a közgyűlési határozat szövegét az alispán megküldte jegyzőkönyvi kivonat formájában a járási főszolgabiráknak, akik aztán továbbították a körjegyzőségekhez és elrendelték annak kihirdetését. A községi (körjegyzőségek "bizonyítvány" kiállítása kapcsán tettek jelentést a közgyűlési határozatnak a szokásos módon való közhírré tételéről. A főszolgabírók a bizonyítványokat és elísmervényeket az alispánhoz terjesztették fel. Miután a megyében megtörtént a közhírré tétele, az alispán jóváhagyás céljából felterjesztette a közgyűlési határozatot a belügyminiszterhez. A belügyminiszteri jóváhagyás 1895. január végén érkezett le a megyéhez. Ezzel megnyílt az ut a monográfia megírására és kiadására megszavazott összeg fel használására.

2A monográfia megjelentetésének erkölcsi és anyagi támogatása érdekében a pécsi sajtó, az alispáni hivatal és maga Várady Ferenc szerző és szerkesztő egyaránt élénk propaganda tevékenységet fejtett ki. Abból a célból tették ezt, hogy népszerűsítsék a baranyai lakosság körében és pénzbeli adományokra serkentsék a tehetősebbeket, hogy így méginkább biztosítva legyen a megyetörténet megjelentetésének anyagi fedezete.