Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETIRÁS TÖRTÉNETÉBŐL - Kopasz Gábor: Baranya megye háromnegyedévszázados monográfiája

A Pécsi Figyelő cimü újság 1890. október 18-i számában több mint háromhasábos vezércikkben foglalkozott a vármegyei uj monográfia megírásának szükségességével. A vezércikkről nyomdai uton különlenyomatot is készítettek és propagandisztikus céllal röplap formájában terjesztették a baranyai lakosság között. Mind az újságcikk, mind pedig a röplap "Baranya vármegye monográfiája" cimet viselte. Az újságcikk felhívta az olvasók figyelmét, hogy a régmúlt idők történései közül még fokozottabban azok érdekelnek mindenkit, amelyek szülőföldünkkel, lakóhelyünkkel vannak kapcsolatban. A tudásvágynak pedig sajátos megnyilatkozása az, ha az emberek arra vállalkoznak, hogy vármegyék és városok történetét írják meg. Baranya vármegyében is ilyen célt tűztek maguk elé szorgalmas emberek. A vármegye főjegyzője

24 évek során sok adatot gyűjtött össze a megye történetéhez, de állandó betegeskedése megakadályozta abban, hogy belevágjon a megye monográfiája megírásába. Várady Ferenc talán éppen azért vállalta a megyei allevélfárnokságot, hogy megírja, megszerkessze a vármegye történetét. Szándékát a közgyűlés is helyesléssel fogadta és elnyerte a vármegye erkölcsi és anyagi támogatását. "Irói ügyesség, kritikai elme, de főként nagyfokú türelem kívántatik hozzá" - olvashatjuk az egykorú újságcikkben. A továbbiakban a cikk szinte vázlatát adta Várady monográfiájának. Azt fejtegette, hogy jelentős dolog a megye monográfiáját kronologikus és oknyomozó módszerrel megírni a rómaiak idejétől, a népvándorláson, a honfoglaláson, a mohácsi vészen, a török uralmon keresztül a jelen korig és vázolni minden nevezetesebb helység - igy elsősorban Pécs - múltját, fejlődését. A monografikus feldolgozásnál tekintettel kell lenni a természeti viszonyokra, éghajlatra, csapadékra, hőmérsékletre, a széljárás változásaira, amelyről táblázatos kimutatásokat kell készíteni. Foglalkozni kell a megye biológiai viszonyaival: az erdők kiterjedésével, a különböző növényfajtákkal, állatfajtákkal, s nemkülönben a geológiai állapotokkal. A monográfiának nem lehet figyelmen kivül hagyni a megye földrajzát, néprajzát, nemzetiségi és nyelvi sajátosságait, szokásait, irodalmát, népesedési adatait. Igen nagy vállalkozás, ha valaki mindezt felölelően és rendszerezetten tudja feldolgozni a megyetörténetben. A szövegrészek közé térképeket, magyarázó rajzokat kell elhelyezni . A cikk végül ismételten megállapította, hogy nagy kitartás kell egy ilyen részletes monográfia megírásához, ha mindenben meg akar felelni a követelményeknek. Egy ilyen nagy munka elkészítéséhez az olvasó nagyközönség támogatása is szükséges. Megnyílnak ugyan a kutató előtt a különböző levéltárak, de maga a lakosság is olyan adatokat szolgáltathat, amelyek felkutatása egyébként lehetetlen lenne. A megye történetének megírásához értékes adatok találhatók Baranya megye és Pécs város levéltárában, az Országos Levéltárban, de fontos adatok lehetnek a családi levéltárakban, magánosok, testületek iratai között. A szorgalmas anyaggyüjtő munka során az adatok tömkelegét lehet összegyűjteni, itt viszont arra kell ügyelni, nehogy ez juttassa a szerzőt útvesztőbe, A cikk erkölcsi kötelességévé tette a megye lakosainak, hogy minden igyekezetükkel és iámogatásukkal segítsék elő a megyei monográfiái minél tökéletesebbé tételét. 25 A monográfia propagálása céljából a megye lakói közötti terjesztésre maga a vármegye is kibocsátott egy röpirarot "Baranya vármegye t. törvényhatósága és a vármegye monográfiája" címmel. Tulajdonképpen Baranya vármegye 1890. október 13-án tartott rendes évnegyedes közgyűlésén a monográfia megiratására vonatkozó határozat jegyzőkönyvi kivonatát nyomtatták ki röpirat formájában. 16 1 17