Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)
BARANYAI HELYTÖRTÉNETIRÁS TÖRTÉNETÉBŐL - Kopasz Gábor: Baranya megye háromnegyedévszázados monográfiája
A Pécsi Napló anyagi fedezetét Engel Lajos kiadó vállalta, akinek abban az időben a Király (ma Kossuth L.) utca 4. sz. alatt volt a könyvkereskedése. Várady Ferenc volt a lap szellemi irányítója, felelős szerkesztője. A napilap mutatványszáma 1892. november 16-án jelent meg 24 oldal terjedelemben. Megindulása előtt propagandát fejtettek ki az előfizetők gyűjtésében nemcsak Baranyában, hanem az egész Dunántúlon, sőt tul a Dráván a horvát-szlavonországi megyékben is. Az első propaganda felhívásokat jóval a mutatványszám megjelenése előtt bocsátották ki. November 21-én rendkívüli számot is kiadtak. A Pécsi Napló első rendes száma 1892. december 1-én jelent meg. A hétköznapi számok általában 8, a vasárnapiak 12 oldal terjedelműek voltak. A szerkesztőség az Irgalmasok (ma Bem utca 2. sz. alatti Nőfhíg-féle házban, a kiadóhivatal pedig a már emiitett Engel-féle könyvkereskedésben volt. A lapot Engel Lajos kiadótulajdonos nyomdájában nyomták. Várady Ferenc a napilap célját ugy összegezte, hogy minden pártpolitikától mentes, demokratikus-liberális irányt képvisel. A polgári haladást tűzte zászlajára a feudális maradványokhoz ragaszkodó arisztokrácia maradiságával szemben. Nagy teret engedett a lap hasábjain olyan kérdéseknek, mint az állami anyakönyvvezetés törvénybe iktatása, a polgári házasság bevezetése az egyházi házassági kényszerrel szemben, amely éppen a 90-es évek első felében vált rendkívül aktuálissá. Pedig a kérdés megoldásának városunkban is hatalmas ellenzője volt a r. kat. klérus. Ausztriával szemben határozottan képviselte a magyar nemzeti függetlenségi gondolatot. Várady 1898. április 2-ig volt a Pécsi Napló felelős szerkesztője. Ekkor vette át tó'le a felelős szerkesztést Lenkei Lajos, aki ebben az időben már a lap kiadója és egyben szerkesztője volt. lElső szerelméhez, a publicisztikához Várady akkor sem lett hűtlen, amikor mint Baranya megye allevéltárnoka bekerült a megyei tisztviselők sorába. A biztosabb közhivatali állás is elsősorban arra szolgált nála, hogy még zavartalanabbul, anyagi gondoktól mentesebben élhessen az újságírásnak és az irodalomnak. Amikor 1890. április 15-én Saághy Lipót addigi megyei al levéltárnok főlevéltárnok lett, ugyanakkor Várady Ferencet Baranya megye al levéltárnokává nevezte ki a főispán. Várady és Saághy még a hivatali esküt is egyszerre tette le. 4 Megyei tisztviselővé való kinevezése után Várady délelőtt a megyei levéltárban, délután pedig előbb a Pécsi Figyelő, majd a Pécsi Napló szerkesztőségében dolgozott. A Baranya megyei Levéltár alispáni iratfondjában megtalálható Várady Ferenc egykori hivatali törzskönyvi lapja, amelyet 1903-ban állítottak ki. Ebből meg.jdhatjuk, hogy gyermeke nem volt. Katonai rendfokozata címzetes tizedes. 13 évig volt al levéltárnok és Saághy Lipót után ő lett a megyei főlevéltárnok, s 1922. január 1-vel ment nyugdíjba. Nyelvismerete a magyar és német. Akkor még a levéltárosi munkához nem kívánták meg az egyetemi végzettséget, igy Várady Ferenc iskolai végzettsége is a gimnáziumi nyolc osztály volt. Főlevéltárnokká való kinevezése előtt 1903-ban letette az országos levéltári kezelői szakvizsgát. Irói és publicisztikai tevékenységéért előbb jubileumi emlékérem, majd pedig 1918-ban lovagkereszt kitüntetésben részesült a kormányzattól. 5 A második kitüntetést Várady 58 éves korában kapta, tehát hosszú irói működése után. Ekkor irta róla a Dunántúl cimü újság, hogy egész életét a puritán gondolkodás és az értékes munka jellemezte. Egy élet megfeszített munkája után most