Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETIRÁS TÖRTÉNETÉBŐL - Kopasz Gábor: Baranya megye háromnegyedévszázados monográfiája

tűztek csak mellére magasabb kitüntetést. Eddig csupán a sok munka volt számára a kitüntetés, hiszen ez szerzett neki megbecsülést egész Pécs-Baranyában, só't a megye határain tul is. A cikk megállapította, hogy irói munkásságával pedig Várady már régen rászolgált erre a kitüntetésre.

6 Várady Ferenc tehát 1890-192l-ig, vagyis 31 évig állt Baranya megye szolgálatában és ól eves korában ment nyugdíjba mint fó'levéltárnok. Hosszú időt töltött a megyeház (ma járási tanácsháza) boltíves levéltári helyiségeiben. Jelentós érdemeket szerzett a levéltári anyag rendezésében. Még ma is ugy őrzi a Baranya megyei Levéltár az alispáni iratanyag egyes részeit, ahogy ezek az iratok belső és külső rendjüket Várady Ferenc iratrendezői munkája során megkapták. Baranya vármegye Hivatalos Lapja 1897-ben szintén az ő szerkesztésével indult meg. Abban az idó'ben ezt az ország egyik legjobban szerkesztett megyei hivatalos lapjának tartották. Sokirányú munkásságából következett, hogy széleskörű társadalmi tevékenységet fejtett ki. Erre mutat többek között, hogy egyik rendezője volt az 1907-es nagy pécsi kiállításnak, ahol exotikus madárházaival keltett feltűnést. A Várady-féle madárházakat ettől kezdve a budapesti állatkert is használta. Szoros kapcsolatot tartott fenn a madártan tudósaival. Több mint 300 külföldi és hazai madarat tartott, s madarainak kalitkába zárt életét tanulmányozta. Létrehozta a Mecsek Egyesület madárvédelmi osztályát, s ő alapította a Dunántúli Közművelődési Egyesületet. Már az 1880-as években megválaszották megyebizottsági tagnak; ugyanakkor tagja volt a pécsi városi törvényhatósági bizottságnak. Nagy volt a népszerűsége a pécsi, baranyai köz- és társadalmi életben. Pécsről való eltávozása után is sokáig visszaemlékeztek rá, hogy nagyszélü müvészkalapban, Kossuth-nyakkendősen sétálgatott a pécsi utcákon. Várady levéltárosi és hírlapírói tevékenysége mellett mindig foglalkozott szépirodalommal. Irói tevékenységét 1877—

toI kezdve számította és 1902. szeptember 1én ünnepelte irói működésének 25 éves jubileumát. Első verseskötetének megjelenése (1877) után a Pécsi Figyelő 1878. február 23. számában közölte egyik versét. Ekkor még hetedikes gimnazista volt Várady, de máris egymás után jelentek meg hangsúlyos, rimes, magyar népdalszerü versei a Pécsi Figyelőben. Az uj iskolai évben mind többen olvasták a már nyolcadikos gimnáziumi tanuló dallamos költeményeit. Ezekben az években verseit ugy irta alá, mint "ifj. Várady Ferenc", megkülönböztetésül édesapjától. Versei népszerűségét mutatja, hogy Dolonecz József "ifj. Várady Ferenc verseire" cimü, rövid, időmértékes versben méltatta Várady költészetét: 7 "Még Mecsekünkről zord Boreásnak vad dühe tombol, lm hő nap támad láng-sugarával elé; Még ligetünket hosszú télnek jégkeze tartja, Már lepkék szállnak s nyílnak a kis violák: Várady érzete láng-sugarával tünt fel egünkre, S friss koszorút hoz elénk keble virágaiból." De irtak egymáshoz kölcsönösen verseket Várady Ferenc és Paal Gyula is. Várady Ferenc a "Hetivásáron" cimü versében a pécsi piacot nyüzsgő hangyabolyhoz hasonlítja. Leírja a különböző termékeket áruló parasztasszonyokat, de az iparcikkek árusait is: a szürszabókat, cipészeket, szappangyártókat, kalaposokat, mézesbábosokat, kendőárusokat.

8