Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

OLVASÓKÖNYVÜNKBŐL - Okleveles források a XIII-XV. századból

Az anarchia együtt jár a központi királyi hatalom teljes megsemmisülésével, a közigazgatási, birói apparátus széthullásával. Elterjed a fogott birák utján való Ítélkezés. (2 és 3. ) A szembenálló felek a közöttük fennálló vitás ügyek eldöntésére felkérnek egy, vagy több. a közelben található személyt. Ez sokszor ugy történik, hogy egy-egy arrajárót elfognak és birói döntésre kényszerítenek. Az itélet végrehajtására azonban már hiteleshely előtt kerül sor. Az anarchikus állapotok miatt lehetetlen érvényt szerezni a törvénybe-idézéseknek. Nana fia János például egyszerűen megszökik az országgyűlésről, ahol panaszt emelnek ellene. (1. ) III. András háromszor is elrendeli Fülpös fia Fülöp hatalmaskodási ügyeinek kivizsgálását, a vizsgálat azonban csak ujabb pusztítást eredményez az ellenfél birtokain. (7., 8., 9.).,) A vizsgálat egyébként ugy történik, hogy a király kiküldi emberét, a hiteleshely pedig mintegy tanuként szerepel. Esetünkben III. András két hiteleshelyet is igénybevesz: a pécsi káptalant és a pécsváradi konventet. Kisebb peres ügyekben örökhagyásoknál a hiteleshelyek döntőbíróként is szerepelhetnek. Legnagyobb szerepük az oklevelek megőrzésénél van. A hatalmaskodási perek ítéleteiben szembeszökő, hogy a bírságot gyakran szabják meg pénzösszegben, az okozott károk értékének felmérése legtöbbször pénzben történik, pénzben váltják ki magukat Kemény comes fogságából Jakab és szerviensei. (3. ) A felsorakoztatott esetek az áru- és pénzviszonyok kifejlődésére utalnak. Erre utal a kéméndi vásár említése i$. Az árutermelésben élenjáró jobbágyréteg a hospes-községek lakóiból tevődik össze. Ezek olyan kiváltságokkal rendelkeznek, melyek lehetővé teszik számukra, hogy saját és földesúri szükségletek ellátása után többletterméket hozzanak létre, amit a piacon értékesíthetnek. Baranyában sűrűn találkozunk ilyen településekkel. Forrásanyagunk a vallon hospesek jelenlétére mutat rá. (3. ) Az 5. számú , 1293-ból származó oklevelünk a benne szereplő személynevek miatt nyelvészeti szempontból is figyelmet érdemel. Utolsó oklevelünk már Károly Robert idejére utal, Azt az időszakot tükrözi, mikor az uralkodónak sikerült urrálennie az anarchián. (12) Rövid bevezetőnk célja csupán annyi, hogy a nagyobb összefüggésekre felhívja a figyelmet. Bővebben beszélnek majd maguk a források, melyeket Pataki János fordításában adunk közre. Várnagy Péterné 1. 1275. április-május hava Törvénybehivó levél Nána fia János ellen, aki hatalmaskodott, és az országgyűlésről megszökött. Adjunk emlékezetül, hogy Óvári Korlard mester a pesti országgyűlésen megvádolta Nána fia: Jánost, hogy az ő Nágocs faluját lerontotta, s erről az országgyűlésről megszökött. Az országgyűlés megidézte a vádlottat a Szt. Barnabás-napi (jun. 11.) székesfehérvári királyi törvénykezésre. Wenczel: X. - 458. N° 319. 2. Buda, 1275. jun. 21. Az Óvári Konrád és Albert comes fia: Mihály közötti, hatalmaskodási perben itélet kihirdetése. Adjunk emlékezetül, hogy abban a perben, amelyet Óvári Konrád indított jun. 15-én Albert cornes fia: Mihály ellen, a felek - fogott birák Ítélete szerint - kiegyeztek abban, hogy az alperes a felperesnek okozott károk jóvátételeképen, Sz. István ünnepének nyolcadán a bátaszéki ciszterci apát s konventje előtt visza fog adni 17 ökröt, egy lovat, 250 köböl fehér lisztet folyadékköböllel mérve, különben beleesik a megítélt büntetésbe, továbbá Sz. Mihály ünnepének 15. napján ugyanott ismét visszaad a felperesnek 17 ökröt, 11 hordó bort, s ha a 8 napot elmulasztja, a duplája terheli. Egyébként, ha a felperes Mindenszentek ünnepének nyolcadán kilenced magával ugyanezen a hiteshelyen megesküszik arra, hogy az alperes apja még 30 ökörrel és 13 lóval tartozik neki, ezt is meg kell kapnia. A peres felek erre a fogott birói ítéletre választ fognak adni. Sz. Miklós ünnepének nyolcadán ugyanezen hiteshely előtt. Wenczel: X. - 457-8. N- 318.