Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - KOPASZ GÁBOR: A pécsváradi közalapítványi iratok

A közalapítványi uradalmakban is volt olyan törekvés, hogy a kisebb úrbéri szolgáltatásokat pénzben kérjék a jobbágyoktól. A pénzszolgáltatás sokkal nagyobb terhet rótt a jobbágyokra, mint a természetbeni dézsma, ezért kérték a földesúrtól a természetbeni szolgáltatások visszaállítását. A baksai uradalom alsóegerszegi alattvalói is azt kérték, hogy tartozásaikat pénz helyett terményekben fizethessék. ^0/ Ugyanilyen kérelmet nyújtottak be az uradalomhoz a hegyszentmártoni, magyarmecskei, tengeri és tésenyi jobbágyok is. Súlyos terhet jelentett a jobbágyoknak az ingyen munka szolgáltatás, a robot. Robotlajstromokon, robotkimutatásokon tartották nyilván a jobbágyok robotnapjait, hátralévő robottartozásait és a már leszolgált napokat. Az iratanyagban a robotkimutatások a következő rovatokat tartalmazzák: folyószám, - lakosok nevei, - hány gyalognapot köteles szolgálni az összeírás szerint, - leszolgált gyalognapok száma az I. , II. , III. és IV. negyedévben, - hány gyalognappal maradt adós. A robotosok megszorításául az uradalmak távolságtáblázatot is készítettek. Ebben feltüntették a községek neveit, valamint azt, hogy az egyes községek között órában kifejezve mennyi a távolság gyalog, ökrös szekéren, lovas kocsival, teherrel és üresen. Az uradalmak könyörtelenül kivetették a robotnapokat nemcsak a telkes jobbágyokra, hanem a házas és hazátlan zsellérekre is, s ezek teljesítésére rá is szorították Őket. Jó példa erre özv. Szabó Istvánné Sándor Sára sámodi nyomorék, sánta asszony esete, akire 12 nap robotot vetett ki a vajszlói uraság, pedig földje nem volt és magát két kis, gyermekével együtt mosásból tartotta el. Hiába kérte a terhére irt 12 nap robot törlését, pedig arra is hivatkozott, hogy eddig sohasem vetettek ki rá robotot. ^1/ A vajszlói tiszttartóságra vonatkozó állandó urbariális kötelezettségek számadása alapján részletezzük az uradalom öt községe - Besence, Hidvég (Baranyahidvég), Páprád, Sámod, Vajszló - robotviszonyait. Besence helységben volt 30 jobbágy, akiknek összesen alig több, mint 11 szesszió földjük volt. A 30 telkes kolónus és 1 hazátlan zsellér az uradalmi kivetés értelmében tartozott összesen 1 048,5 kézirobot napot teljesíteni egy esztendőben. Ebből 378,5 napot természetben teljesítettek, 670 napot pedig pénzen váltottak meg napi 10 krajcárral. Hidvég községben volt 36 kolónus. A jobbágyoknak együtt közel 12 telkük volt. A jobbágyok (colonus) három házas zsellérrel (inquilinus) és egy hazátlan zsellérrel (subinquilinus) eevütt 1 243 kézirobot napot tartoztak teljesíteni. Ebből természetben róttak le 494 napot és pénzen váltottak meg 749 napot napi 10 krajcár lefizetésével. Páprád községben élt összesen 18 telkes jobbágy 7 szesszióval, s ezekre kivetett kézirobot összesen 731 nap volt. Ebből természetben ledolgoztak az uradalomnak 296 napot és napi 10 krajcárnak az uradalom pénztárába való befizetésével megváltottak 435 napot. Sámod helységben 28 kolónus élt és teleknagyságuk összesen csaknem 11 szesszió volt. A telkesekre és a községben élő egy hazátlan zselérre (subinquilinus) az uraság összesen 1 048.5 robotnapot vetett ki. Ebből természetben teljesítettek 378.5 napot és napi 10 krajcárral megváltottak 670 napot. Vajszlón 89 telkes jobbágy élt, s ezeknek összesen közel 42 egész telkük volt. A telkeseken kivül volt még a faluban 19 zsellér is, igy a 108 családfőre kivetett az uradalom összesen 4 674 kézirobot napot. Ebből természetben teljesítettek 3 173 napot és csak 1 501 napot váltottak meg napi 10 krajcárral. Az adatokból láthatjuk, hogy Vajszló kivételével a községek általában jóval több napot váltottak meg pénzen, mint ahány napot természetben robotoltak. A községi birák szolgálati idejük tartamára mentesítve voltak mind a természetbeni, mind a pénzen megváltott robotnapok alól, nemkülönben az uraság konyhájára borjúval, szövéssel és füstpénzzel való adózás, vagy ennek pénzben történő megváltása alól is. Érdekes, hogy mind az Öt ormánsági helység lakói szövéssel is adóztak az uraságnak. 32 A községi bírókat az uraság érdekében végzett munkájukért jutalmazta az uradalom, amikor szolgálatuk idejére a füstpénz, a robot és a kilenced alól is mentesítette őket. A községek bírái hivatkoztak is erre, amikor év közben az uj tiszttartó elbocsátotta őket, s félévig teljesített munkájukért semmiféle anyagi ellenszolgáltatásban nem akarta részesíteni őket. Kérésükkel a kir. kamarához fordultak sérelmük orvoslása végett. " A volt birok azt kérik, hogy félesztendőbéli szolgalatjukat, az uraságért tett fáradozásukat és napveszteségüket ne kívánja ingyen a Felséges Uraság (ti. a Királyi Kamara), hanem urbariális, robotjuknak, minden nemű gabonájukból eső kilencednek és tizednek felét engedje el. " Nem a maguk akaratából lettek birokká, hanem a tiszttartó választatta, tette meg őket az uraság nevében. "Ezen