Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - KOPASZ GÁBOR: A pécsváradi közalapítványi iratok

Szemléltetésül már most is felsorolunk néhány tárgyi csoportot, az iratok tartalmából megállapítva a csoportok tárgykörét. 32 A - Vízügyek, földmérés, mérnöki munkák. 1 B - Arak, árszabások, árajánlatok. 28 B - Épület ja vitások. 6 E - Bor- és terményleltárak. 33 E - Erdei és mezei károk kártérítések. 22 F - Fakivágások, fakitermelés, erdei makk és gubacs eladása. 4 G - Arenda hátralékok. 6 G - Üstök, malmok, anyagok és termények összeírásai. 2 H - Vasasi kőszénbánya termelésének kimutatásai, elszámolásai. 30 L - Árva ügyek. 18 M - Útiköltségek, napidijak, egyéb díjazások. 30 N - Árvatári pénzkiutalások. 21 S - Uradalmi jogok (kocsma, mészárszék, malom, bolt) bérbeadása. A praefektorátusi iratcsomókon, ennek külső jelzetén a kútfőket is feltüntetjük. A számtartói állagokhoz tartoznak a szoros értelemben vett uradalmi gazdasági számadásokon kivül a robotlajstromok, terménylajstromok, bordézsmalajstromok, terménykimutatások, úrbéri összeírások, földkönyvek, birtokkönyvek, árvaszámadások, községi birok számadásai, jóbbágyváltságtörlések. Rendkívül fontosak a különböző iratfajták, hiszen a robotlajstromok 1788-tól,a termény- és bordézsmalajstromok 1786-tól, a földkönyvek és birtokkönyvek 1785-től, az úrbéri összeírások pedig 1740-től kezdődnek. Vagyis az első úrbéri összeírások még a bencés apátság idejéből valók. A községi bírói számadások és az árvaszámadások adatokat tartalmaznak a jobbágyközségek életére. Az erdészeti állagok iratai az erdők üzemeltetésével kapcsolatosak. Az egész közalapítványi iratokból, amelynek mennyisége közel 200 folyóméter, legnagyobb terjedelmű a praefektorátusi iratok fondja. A tiszttartósági iratok közül a bozsoki, mágocsi, pécsváradi és vajszlói provizorátusok anyaga szintén elég terjedelmes. Legkisebb terjedelmű, csupán kicsiny töredék a szekszárdi és dunaföldvári provizorátusok iratanyaga. Ez utóbbiaknál valamivel nagyobb mennyiségű az 1866-tól kezdve a pécsváradi gazdászati kerülethez tartozó lakócsai tiszttartóság iratanyaga, amelynek mint jogutódnak állaga a zselicszentjakabi apátságra vonatkozó iratok. Az idegen főtisztségektől és tisztségektől, vagy ezek fiskálisaitól idekerült iratok vegyesek, különböző tartalmúak, tehát "miscellanea"-t képeznek. A somlyóvásárhelyi főtisztségi és a nagykanizsai kerületi pénzügyigazgatósági iratok főként a lakócsai uradalomnak a pécsváradi főtisztséghez való átcsatolásával kapcsolatban kerültek a pécsváradi gazdászat' kerület irattárába, mivel a lakócsai uradalom korábban a somlyóvásárhelyi gazdászati kerülethez tartozott. A bükkösdi uradalomtól a közalapítványi irattárba ismeretlen okból átkerült iratok leginkább az időjárásra, az uradalom napi eseményeire vonatkozó feljegyzéseket tartalmaznak az 1825-1848 közötti évekből. V. A pécsváradi közalapítványi iratok forrásértéke igen jelentős elsősorban délkelet-dunántúli, de országos szempontból is, hiszen a pécsváradi,közalapítványi gazdászati kerület országos jelentőségű gazdasági szerv volt, s az uradalmai öt megyére (Baranya, Tolna, Somogy, Fejér, Pest) terjedtek ki. Az iratok értékes adatokat tartalmaznak a gazdálkodásra, a mezőgazdasági termelésre, az úrbéri viszonyokra, a jobbágyfalvak, a parasztság helyzetére, az uraság hatósági és bíráskodási jogkörére, a földesúri jogokra, a jobbágyok termény-, kisállat- és termékjárandóságaira, a robotra mint munkajáraridóságra, a leggyakoribb terményfajtákra, az állattartásra, a földesúri birtokokon található esetleges iparra, bányászatra és a kor gazdasági életének különböző részleteire. Az 1848-as magyar polgáridemokratikus forradalom előtt, amely a jobbágyságot felszabadította, vagy az 1848. évi IX. törvénycikk meghozatala előtt, amely az urbériséget megszüntette, a jobbágyok közalapítványi birtokokon ugyanolyan szabadságnélküliek voltak, mint más világi, vagy egyházi földesúri uradalmak területén. Nem az állami, vagy megyei