Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - KOPASZ GÁBOR: A pécsváradi közalapítványi iratok

A megnövekedett erdészeti feladatokat az erdőgondnokságok látták el, amelyek a gazdászati kerületek szervezetén belül működtek. A gazdászati kerületek szervezetében ez egyenlőre változást nem jelentett, mert az erdőgondnokságok továbbra is a főtisztségek alá tartoztak. Tehát a legfőbb helyi intéző szervek továbbra is a.főtisztségek maradtak, amelyeket azonban a századforduló előtti években már közalapítványi kerületi gazdasági felügyelőségeknek neveztek. A főtiszt, vagy a közalapítványi kerületi-gazdasági, felügyelő azonban elsősorban és közvetlenül a mezőgazdasági ügyeket intézte. Pécsváradon a főtisztség fenn a várban székelt, az erdőgondnokság pedig lenn a községben. Századunk első évtizedeiben a pécsváradi egyetemi alapitvány mezőgazdasági ingatlanainak területe mintegy 2 000 kat. holdra terjedt, s a szántóterület Ellend, Hird, Babarc, Liptód és Versend községekben feküdt. Az erdészet összefüggő terület volt 7 800 kat. hold terjedelemben és Pécsvárad, Vasas, Zengővárkony, Erdősmecske, Féked, Véménd községek határaiban helyezkedett el. A köz alapit ványi gazdászati kerületek főtisztségei vagy felügyelőségei közvetlenül az első világháború előtt szűntek meg. A pécsvárad kerületben is ettől kezdve a megmaradt mezőgazdasági művelésű területeket haszonbérbe adták és a bérbeadást, s az ezzel kapcsolatos felügyeletet közvetlenül a vallás- és közoktatásügyi minisztérium gyakorolta. Kivétel volt szekszárdi tanulmányi alapítványi uradalom, amelyet a minisztérium saját kezelésében tartott meg. Ahol az erdészetekhez kapcsolódva kisebb szántóterületek maradtak, ezek közvetlen felügyeletét a minisztérium az erdőgondnokságokra bizta. A pécsváradi erdőgondnokság a főtisztség megszűnése után felköltözött a várba, régi épületét lenn a községben pedig óvodai célokra használták fel. A közalapitányi erdőgondnokságokat 1926-tól - kincstári mintára - erdőhivataloknak-ne vezték. A közalapítványi erdőhivatalok közvetlenül a V.K.M. közalapítványi ügyosztály alá tartoztak, amelynek élén egy államtitkár állt. Az erdőhivatalok egészen a felszabadulást követő államosításig működtek. A pécsváradi erdőhivatal személyzete csupán négy fő volt; a hivatalvezető (erdőgondnok), 1 erdőmérnök, 1 számtiszt, és 1 irodai erdőőr. Az irodai erdőőr végezte az iktatást, gépírást, irattározást, postázást. A számtiszt feladata volt a számadási munkák végzése. A számadás anyagszámadásra és pénzszám adásra tagolódott. Minden faeladás ugyanis az erdőhivatalon keresztül történt. A számadások vezetésére pénztárkönyv, számlakönyv, s bankfolyószámlarend szolgált. A szakigazgatás a hivatalvezető és az erdőmérnök feladata volt, akik a hét munkanapjaiból kb. 4 munkanapot kint a területen töltöttek. 14/ A pécsváradi főtisztség megszűnése után a vajszlói vallásalapitványi uradalom is önálló erdőgondnokságot kapott. A mágocsi vallásalapitványi uradalomnak azonban nem volt külön erdőgondnoksága, hanem mindaddig a pécsváradi erdőgondnoksághoz, majd erdőhivatalhoz tartozott, amig 1928-ban a lengyeli (Tolna m.) erdőhivatalhoz nem csatolták. Vajszlón viszont mindvégig külön, önálló erdőgondnokság, majd erdőhivatal működött. Baranya megyében tehát megmaradt a két önálló erdőhivatal Pécsváradon és Vajszlón és mind a kettő különkülön közvetlenül a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium alá tartozott. III. A pécsváradi várban, amely az egyetemi alapitvány tartozéka volt, végül is az egyetlen megmaradt helyi közalapitványi szerv, az erdőhivatal működött, Miután a pécsváradi főtisztseggel együtt megszűnt az addig még működő két egyetemi alapítványi - bozsoki és pécsváradi - uradalmi tiszttartóság is, a pécsváradi erdőhivatal sok tekintetben jogutódja volt a megszűnt helyi alapítványi gazdasági szerveknek. Utódszerve volt iratmegőrzési szempontból is, és átvette megőrzésre a megszűnt főtisztség és tiszttartóságok működése folytán keletkezett iratanyagot. Ezek az iratok keletkezési idejükre nézve visszanyúltak i bencés apátság megszűnéséig, az \lapitványi uradalmak közvetlen kamarai igazgatásáig, a pécsváradi gazdászati praefektorátus megszervezéséig, az egyes uradalmi provizorátusok működése kezdetéig. Nagy mennyiségű iratanyag maradt vissza a főtisztség idejéből, igy az erdőhivatal nagy irattárat tartott fenn. A legrégibb iratokat a toronyszobában és a várépület padlásán őrizték. Iratok voltak elhelyezve szekrényekben az altemplom bejáratánál, a fiatalabb iratokat pedig a hivatali szobákban ugyancsak szekrényekben tartották.