Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - KOPASZ GÁBOR: A pécsváradi közalapítványi iratok

A felszabadulás után, amikor felmerült e gazdaságtörténeti szempontból fontos forrásanyagnak a begyűjtése, a kutatás céljára való megmentése, elsőnek a Dunántúli Tudományos Intézet kezdett hozzá a pécsváradi közalapítványi iratok átvételéhez. Jelentős mennyiségű, mintegy 80 láda iratanyagot szállított el a budapesti Országos Levéltár is abból a meggondolásból, hogy a közalapítványi birtokok pécsváradi gazdászati főtisztsége tulajdonképpen országos jelentőségű gazdasági szerv volt, igy a működése folytán keletkezett iratok is országos érdekű gazdaságtörténeti forrásanyagot képeznek. Végül jelentős mennyiségű közalapítványi iratanyagot gyűjtött be közvetlenül Pécs váradról a Pécsi Állami Levéltár is megalakulása után, 1951-től kezdve. A levéltári szakemberek, történészek megbeszélései során az a vélemény alakult ki, hogy a pécsváradi közalapítványi iratok begyűjtésére legilletékesebb és legalkalmasabb a Pécsi Állami Levéltár (ma Baranya megyei Levéltár). Igy levéltárunk előbb a Dunántúli Tudományos Intézettől, majd pedig az Országos Levéltártól vette át a pécsváradi alapítványi iratokat, a pécsváradi várból is begyűjtötte a még kinnlevő iratanyagot. Bár az igy több helyről begyült iratok ideiglenesen állványokra kerültek, az iratrendezés munkájára csak évek múlva került sor, és akkor is csak az egyéb, sürgős levéltári munkáktól függően. A sok szállítás és az erdészetnél való korábbi, levéltári szempontból szakszerűtlen kezelés következtében az iratok eredeti rendje szinte teljesen felbomlott, a fondok és állagok egymással keveredtek. Ez a keveredés olyan mértékű volt, hogy az átkötött iratcsomókon belül is vegyesen voltak praefektusi, különböző provizori és úriszéki, vagy fiskálisi iratok. Tehát egy-egy csomón belül is különböző iratképző szervek iratai fordultak elő egymástól elütő irattári jelzettekkel. Sőt később az is kiderült, hogy az iratanyagtól teljesen idegen, a közalapítványi intézménytől teljesen távolálló fondok is keveredtek a pécsváradi alapitványügyi iratokkal. Mindezek megállapításához az iratok rendezése előtti alapos tanulmányozására volt szükség. A hivataltörténeti adatok és szempontok megállapításához nagy segítségül szolgált Sörös Pongrác "Az elenyészett bencés apátságok" cimü munkája, a közalapítványi szervek működésére vonatkozó jogszabályok, a még élő volt közalapítványi tisztviselők visszaemlékezései és természetesen - nem utolsó sorban - maguknak a rendezésre váró közalapítványi iratoknak a tanulmányozása. A fondképzőkre való elkülönítés során hét fondra választottuk szét az iratokat: kerületi főtisztségi (praefektorátusi), öt - bozsoki, mágocsi, pécsváradi, vajszló, versendi - tiszttartósági (provizorátusi), valamint ügyvédi-úriszéki iratokra. A szoros értelemben vett főtisztségi iratokat időrendben megelőzik a Pécsi Kamarai Hivatalnak az iratai, amely a gazdászati főtisztség jogelődje, volt a kamarai igazgatás idejében. Amikor a kerületi gazdászati főtisztségeket a XVIII. század utolsó éveiben felállították, a pécsváradi főtisztségi iratok innen kezdve megvannak az első világháborúig, vagyis a főtisztségek megszüntetéséig. Ezt a folyamatosságot azonban megszakítja a Bach-korszak, amikor a pécsváradi praefektorátus feladatait a pécsi kerületi pénzügyigazgatóság látta el. A főtisztségen belüli iratállagok a kerületi pénztári, valamint a kerületi erdészeti iratok. A pécsi kamarai hivatal fennállása idején működött a baksai kasznárság is, amely közvetlenül a kamarai hivatal alá tartozott, azzal közvetlenül levelezett, nem tartozott egyetlen tiszttartóság alá sem, hanem önálló uradalom volt, tehát iratait is önálló fondnak vettük. Külön-külön önálló fondképző a bozsoki, a mágocsi, a pécsváradi, a vajszlói, a versendi provizorátus (tiszttartóság), tehát ezek iratait önálló fondnak tekintettük. Miután a versendi (babarci) provizorátus a Bach-korszak alatt megszűnt, ettől kezdve Baranya területén négy provizorátus működött. Állagoknak vettük a provizorátusok alá tartozó számtartók iratait, valamint az erdészeti iratokat a főtisztség megszűnéséig. A főtisztség és a tisztségek megszűnése után működő erdőgondnokságok, illetve erdőhivatalok iratai külön fondot alkottak. A Baranya megyén kivül eső szekszárdi és dunaföldvári Tolna megyei, valamint a bárándi és szentágotai Fejér megyei provizorátusok az alapítványi uradalmak szervezete szerint ugyan a pécsváradi praefektus alá tartoztak, de ezen provizorátusok (tisztségek) iratai nem kerültek be a pécsváradi közalapítványi iratok irattárába.15/ Ami ezekre utaló irat megmaradt, az a praefektusi és az uradalmi ügyvédi iratok között található. Nagy mennyiségben maradtak meg azonban önállóan a szekszárdi uradalmi ügyvédi iratok, amelyek között sok irat vonatkozik a dunaföldvári uradalomra is.