Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

DOKUMENTÁCIÓ - TAKÁCS JÓZSEF: Az I. bolgár hadsereg drávamenti harcai a visszaemlékezések tükrében

gálatot teljesítő bolgár katonák voltak gyéren, távol egymástól. Mi más jellegű támadást vártunk, nem voltunk felkészülve a németek nagy támadására. Mire észleltük a veszélyt és riadóztattunk, az első német katonák a mi oldalunkon partot értek. Sokan voltak és nagy tűzerővel biztosították az átkelést, amelyet motorcsónakokkal, gumicsónakokkal és hal ászbárkákkal hajtottak végre. A partraszállással egyidőben tüzérségük Siklóst, Harkányt és Drávaszabolcsot lőtte. Nem tudtuk visszaverni az ellenséget, igy egyre többen szálltak partra. Ennél a partraszállásnál használták először a MG 45-ös nehézgéppuskát. Ezek mellett automata fegyverekből dum-dum lövedékekkel is biztosították átkelésüket. Géppisztolyaik 72 töltényesek voltak. A mi tartalékaink a támadás megkezdésekor 2-3 kilométerre voltak tőlünk. A váratlan támadás következtében katonáink közül sokan fogságba estek, vagy meghaltak. Mire a Harkányban állomásozó bolgár egységek támadásba lendültek, a németek Drávaszabolcsot és Drávapalkonyát reggel 7 órára elfoglalták. Drávaszabolcs-Drávacsehi-Drávapalkonya háromszögében volt a tüzérségünk. A parancsnokság a tüzérség előtt áUott. Amikor megindult a Harkányban állomásozó csapataink ellentámadása, azt a parancsot kaptuk, hogy a visszavonuló németek útját vágjuk el. A lövészárkok tele voltak hólével, lövészeink igy nehéz helyzetbe kerültek. A visszavonuló németek cél nélkül tüzeltek, igy akarták biztosítani visszavonulásukat. A visszaszorított német katonák Harkányt ól Drávaszabolcs felé vezető országúton jöttek, és lőtték az országút két oldalát, az ut mentén lévő kopár erdőket, bokros területeket. Amikor megparancsolták nekünk, hogy a visszavonulási utvonalat vágjuk el, azt is meghagyták, hogy csak parancsra nyithatunk tüzet az ellenségre. Igy kétszáz méterre engedtük magunkhoz a németeket, amikor megérkezett a tűzparancs. Hatalmas volt a tűzijáték. A két tüz közé fogott német egységek fele elpusztult, az életben maradottak támadóvonalba fejlődtek fel és erős tüz védelme alatt folytatták a visszavonulást. 9,30 órakor végetért az ellentámadás; a német egységek visszavonultak Drávaszabolcs irányába. A bolgár katonák Drávaszabolcs előtt, mintegy másfél kilométerre az ut baloldalán lévő kukoricában észrevették, hogy a kupacokba rakott kukoricaszárak között keresnek a németek menedéket, ott akarják megvetni lábukat, rendezni soraikat, hogy ellenünk forduljanak. Katonáink félkörben közelitették meg ezt a területet és kézifegyverekből hatalmas tűzerővel kezdték el lőni a kukoricakupacokat, amelyek borzalmas táncra keltek, mert telve voltak németekkel. Közben az ujabb drávai átkelés eredményeként megérkeztek a német segélycsapatok, amelyek oldalba támadták a bolgár csapatokat. Tüzérségünk és gyalogságunk benne volt az ellentámadás lendületében, és visszaszorítottuk a németeket, felszabadítottuk Drávaszabolcs északi részét és elfoglaltuk a község vasúti pályaudvarát. Az ütközet során sok német hadifelszerelést, fegyvert zsákmányoltunk, köztük 184 MG. géppisztolyt is. Az egyik német tiszt táskájában térképet és parancsot találtunk, amely szerint reggel nyolc óráig el kellett volna foglalniuk Harkányt és déli tizenkét órára Pécsett keUett volna lenniük. A terv nem vált valóra, mert a németek a parancsot nem tudták katonáink hősi magatartása miatt teljesíteni. Jordan Hrisztov Kiradzsijszki ezredes, volt főhadnagy tüzérparancsnok a drávai harcok huszadik évfordulóján járt Pécsett és Drávaszabolcson. Emlékeit igy elevenítette fel. "Husz évvel vagyunk tul az eseményeken. Végigjártam hajdani parancsnoktársaimmal a Dráva mentét, ott ahol harcoltunk, ahol harcostársaink elestek Baranya felszabadításáért. Újból felelevenedtek bennem az emlékek, felszakadtak a régi fájó sebek. Most újra tisztán látom mindazt, ami husz esztendővel ezelőtt itt lezajlott. Tisztán látom a régi harcokat, mintha csak minden tegnap történt volna. Március ötödikén éjjel, hatodikára virradóan a németek utolsó és elkeseredett támadásra készültek. Embert, fegyvert, technikai erőt nem kiméivé, izzó gyűlölettel indultak ellenünk. Törleszteni és visszafizetni akartak azokért a veszteségekért, amiket a szovjet testvércsapatokkal közösen okoztunk nekik. Széles volt a front vonala, két hadosztályra lett volna szükségünk, - különösen azért, - mert a németek sok fegyvert vetettek be. Két divízió harmincezer embere és a tartalékok álltak rendelkezésünkre. Egy bolgár katonára tiz jó felfegyverzett német katona jutott. A németek modern fegyvereikből hatalmas tűzerőt zúdítottak reánk. 11 miliméteres dum-dum lövedékekből egy perc alatt 1200 lövést adtak le fegyverenként.